Interaktív mesekönyvet – táblagépes alkalmazást – készített A kiskakas gyémánt félkrajcárja című népmese alapján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Technológiai Laborja – a MOME TechLab. A művészi kidolgozottságú digitális mesét ingyen lehet letölteni, a 84. Ünnepi Könyvhét és 12. Gyerekkönyvnapok alkalmából pedig két helyszínen élőben is meg lehet ismerni.

 

Digitális gyémánt magyar – és angol nyelvű gyerekeknek

A kiskakas gyémánt félkrajcárjának digitális változata a jól ismert népmese teljes – és művészi értékű feldolgozása.  A mesét el lehet olvasni, meg lehet hallgatni, meg lehet nézni: és el is lehet játszani! A kerekes kútból felhúzhatjuk a vödröt, s kiönthetjük a vizet, a gazdasszonyt ringathatjuk a hintaszékben, ahhoz, hogy a kiskakas begye felszívja a vizet, csak rá kell bökni a kakasra. A monokróm, kézzel készült illusztrációk a mese archaikus hangulatát idézik, a szöveget hallgathatjuk vagy olvashatjuk.  A történet eseményei pedig megeleveníthetők – a táblagép képernyőjét megérintve. Ám ez az interaktív alkalmazás egy kutatás eredményeként született meg: ez a MOME Kreatív Technológia Labor első interaktív meséje.

 

Egy új műfaj születőben

Egyre fiatalabb korban kerül a gyerekek kezébe a kicsi, érintéssel működtethető, vonzó számítógépek új családjának egy-egy képviselője, mint a tabletek vagy okostelefonok. Mit hoz ezeknek az eszközöknek a tömeges elszaporodása? Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra.

A MOME TechLab egyik kutatási témája az interaktív mese. Az új érintőképernyős, kézbesimuló eszközök sok lehetőséget adnak arra, hogy – az olvasó, vagy éppen még olvasni sem tudó gyerek aktivitása nyomán, vagy automatikusan – megelevenedjen az illusztráció. Milyen a “jó” interaktív mese? Hogyan segíthetik – vagy éppen ronthatják – az interaktív lehetőségek a mesélés élményét, az olvasás megkedvelését, a szövegértést? Milyen lehet a mozgó illusztráció stílusa? Ilyen kérdésekre keressük a választ, hogy kiderítsük az új műfaj lehetőséget.

 

Kikutatni a digitális félkrajcárokat

A szélsőséges álláspontok melletti lándzsatörés helyett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja úgy döntött, kikutatja, hogy milyen újfajta tartalmakat lehet ezekre az eszközökre tervezni úgy, hogy az értéket közvetítsen, kulturális és szellemi hasznot biztosítson a (gyerek) használónak. A kutatás hátteréről így vallanak: már eleve az is egy az izgalmas kihívás, megválaszolni, hogy mi is az interaktív könyv?  Milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban a kisgyermekek számára?

Az külföldön százával megjelenő opuszok legtöbbjénél olyan alap problémák merülnek fel, mint:

• nem világos hogy mi az interaktív elemek kognitív szerepe, azok sokszor csak elvonják a figyelmet magáról a történetről,
• az írott (elmondott) szöveg és a mozgó, megmozdítható illusztráció viszonya kérdéses, egyáltalán (el)olvassa-e a gyerek a szöveges részt, és e folyamatba hogyan szőhető bele az interaktív „felfedezés”
• milyen tipográfiai, illusztrátori és interakció tervezői elveket érdemes követni, figyelembe véve az eszközök mértét, használati jellegét és a (pillanatnyi) szoftver és hardver korlátokat is.

Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe.  A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára.

Tervezési elvek

Feldolgozandó műként „A kiskakas gyémánt félkrajcárja”című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai.

 

A mese megtervezésénél az alábbi elveket követték:

• az illusztráció legyen míves, vonzó, illeszkedjen a mese hangulatához;
• a mozgásokat kísérjék jellegzetes hangok;
• az interakciók elsősorban a mese narratíváját erősítsék (fő történéseket mintegy eljátszhatja a gyerek), illetve segítsék a mai kisgyerek számára ismeretlen fogalmak megértését (kemencébe vet, kút, méhkas);
• az alkalmazás a szöveg (el)olvasását, megértését, memorizálását segítse, és alapvetően a hagyományos olvasás iránti igényt erősítse;
• az interaktív lehetőségekre a gyerek magától jöjjön rá (sem vizuális, sem szöveges segítség ne szerepeljen), és az interaktív rész (elmulasztása) ne akassza meg az olvasást;
• óvódás, olvasni nem tudó gyerekek is használhassák azáltal, hogy a mesét nem kell olvasniuk, hanem meghallgathatják.

 

A kiskakas interaktív mesekönyv fő jegyei

A képi világ nagyrészt monokróm, részletes, hagyományos grafika benyomását kelti. A mozgatható képi elemekkel a gyerek a narratíva fő eseményeit játszhatja újra.  A szöveg megjelenítésében kétféle kiemelés látható – a lényegi tartalmak illetve az interaktív módon eljátszható események jelölésére.  A történethez szorosan kötődő elemeken túl megjelenik néhány „önmagáért való” interaktív elem is, pl. érintésre a madár csicsereg, a szélkakas forog. Továbbá kutatás tárgyát képezi az is, hogy „az eszköz döntögetését, mint input modalitást mennyire képesek a kisgyerekek felfedezni”.
Noha alapvetően a magyar 5-9 éves gyerekeknek szánták az interaktív mesét, elkészült az angol változat is. Ezzel lehetőség adódik egy, a mesét és a magyar kultúrkört nem ismerő közönséggel nemcsak megismertetni azt, hanem a későbbiekben tesztelni is.

 

Ingyenes letölthető!

Az alkalmazás elkészült, első verziója magyar és angol nyelven ingyenesen letölthető Android  és  iOS  eszközökre az App Store-ból és a Google Play-ről.

 

Élő bemutató két helyszínen is:

A MOME TechLab első interaktív meséje, A kiskakas gyémánt félkrajcárja az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok alkalmából két helyszínen is megjelenik.

Június 6-án, csütörtökön 15 órakor Székesfehérváron, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében „Az interaktív könyv” című rendezvényen az új alkalmazás több oldalról is megismerhető.
Cím: Székesfehérvár, Oskola utca 7.

Szombaton, június 8-án a PIM Mesemúzeumban tartunk interaktív sajtótájékoztatót és „író-olvasó találkozót” 11.30-tól. Az eseményen a résztvevők kipróbálhatják az érintőképernyős mesét.
Cím: Budapest, Döbrentei utca 15.

VIDEO ízelítő: http://www.youtube.com/watch?v=DTzzTVqF4Po

 

Nyulász Péter