Festői mesék díjazott alkotások

Szinyei, ef Zámbó, Roskó – a Műmese pályázat legsikeresebb alkotói, akiket ezúttal gyerekek emeltek a dobogóra. Kiosztották a díjakat a Nemzeti Tankönyvkiadó idei meseíró pályázatán – melyet a Magyar Nemzeti Galériával közösen hirdetett meg, s melynek során az általános iskolás diákok híres magyar festők alkotótársai lehettek.

Művészetek, ha találkoznak

Festészet és irodalom különleges találkozását jelentette a MűMese pályázat, mely csak azért nem nevezhető országosnak, mert határon túlról is érkeztek a pályaművek. Összesen 385 kisdiák küldte el meséjét, melyet valamely magyar festő képe ihletett. A beérkezett mesék alapján pedig elmondható, hogy teljesült a kiírók eredeti célja: közelebb vinni a gyerekekhez a képzőművészetet, a festészetet. A feladat ugyanis már eleve az volt, hogy magyar festők művei alapján kellett mesét írni, másrészt viszont a korábbi tapasztalatokhoz képest ez a feladat jóval nagyobb arányban mozgatta meg a nagy felsősöket is, holott jellemzően a hetedikes – nyolcadikos diákok már jóval kevésbé kaphatók meseírásra, mint a kisebbek.

 

 

A kiírók is tanulhattak

A kiírók szerették volna, hogy a képek önmagukért beszéljenek, ezért a kiírásban nem szerepelt a festmények mellett sem az alkotó neve, sem a festmény eredeti címe, hogy ne befolyásolja az alkotókat. Mindez pedig egyrészt várható, mégis várakozáson felüli eredménnyel szolgált, mint arról Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese beszámolt. Hiszen – mint mondta -, a múzeumi látogatások során is tapasztalni, hogy a látogatók egy-egy mű kapcsán olyan értelmezéseket vetnek fel, melyekre azelőtt a művészettörténész akár nem is gondolt, s az olykor még több is, de leginkább más, mint amit az egyetemen tanultak az adott műről. A pályázatra érkezett mesékről is elmondható, hogy olyan érdekes és fantáziadús, friss meglátások születtek, melyeket akár egy-egy tárlatvezetés alkalmával is idézni lehet.

 

 

Lesz jövőre is

Kiss János Tamás a Nemzeti Tankönyvkiadó fejlesztési igazgatója abbéli örömét fejezte ki, hogy immár a harmadik meseíró-pályázat bizonyítja, hogy mindig vannak, akik kaphatók rá, hogy kevés idejükből erre áldozzanak, s bízik benne, hogy aki belekóstolt, az a továbbiakban sem hagy fel vele. Hozzátette – akárcsak az előző két pályázat alkalmával, amikor is könyvet adtak ki a pályaművekből, idén is szeretnék megőrizni a gyerekek által alkotott meséket hasonló formában. Boldizsár Gizi, a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője, egyben a zsűri elnöke, s úgyis, mint a meseíró-pályázat szervezője – meg is van győződve arról, hogy aki részt vett a pályázaton, könyvet, irodalmat – művészeteket szerető felnőtt lesz. Mindezek nyomán pedig elmondta: jövőre is meghirdetik pályázatukat.

 

 

Az első helyezést elért alkotók:

 

1. korcsoport (3-4. osztályosok)

 

Burján Dávid – a budapesti Szenczi Molnár Albert Református Általános iskola 4. osztályos tanulója – A csodafa című meséjével; ef Zámbó István – Új magyar népművészet II. című festménye alapján.

 

 

 

2. korcsoport (5–6. osztályosok)

 

Balogh Kristóf – a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolájának 6. osztályos tanulója – Kártyás Matykó és az ördög című meséjével; Roskó Gábor – Nézzük, mi újság a világban című festménye alapján.

 

 

3. korcsoport (7–8. osztályosok)

 

Kálmán Attila – a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános iskola és Alapafokú Művészetoktatási Intézmény 8. osztályos tanulója – Hamuherceg és az üvegcipellő című meséjével; Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye alapján