Gyerekkönyv a központban a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásáron

Legalább három szempontból volt gyerekközpontú a Marosvásárhelyi Könyvvásár. A Gutenberg Kiadó kezdeményezte gyerekfoglalkozások nyomán, az újonnan bemutatott gyerekkönyvek száma és színvonala alapján, s nem utolsó sorban, Lackfi János jelenlétének köszönhetően. Makkai Kinga tudósítása Marosvásárhelyről.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi tíz évben az erdélyi gyerekkönyvkiadás fellendülésének lehetünk tanúi. A magyarországi gyerekkönyvkiadás előremozdulása, új gyerekkönyvkiadók megjelenése és összefogása ösztönzőleg hatott az erdélyi gyerekkönyvkiadásra is,l s egyre több kiadó vállalja fel a gyerekkönyvek megjelentetését. Annak ellenére, hogy egyetlen kiadó sem kötelezte el magát kizárólagosan a gyerekkönyvek mellett, aminek magyarázatát az állami támogatottság hiányában, a kisebbségi helyzetből fakadó, hazai anyagi- gazdasági-kereskedelmi szempontból mostoha körülményekben kereshetjük, és nem a kortárs erdélyi gyermekirodalom stagnálásában.

 

Az utóbbi években a romániai gyermekirodalomban ugyanis egy jól körülhatárolt fiatal költő és írótábor körvonalazódik, akiket, többek között, a kolozsvári Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, Zsigmond Emese buzdít évről-évre, és népszerűsít az erdélyi gyerekeknek a lapok hasábjain. Gondoljunk csak az idősebb generáció – Markó Béla, Cseh Katalin, Ferenczes István, Kovács András Ferenc, Egyed Emese s a többiek mellett felsorakozó fiatal nemzedékre: László Noémi, Balázs Imre József, Demény Péter, Fekete Vince, Máté Angi, és így tovább. S ne feledkezzünk meg illusztrátorainkról, kik meghatározzák az erdélyi gyerekkönyvek és gyermeklapok sajátos, egyedi arculatát: Keszeg Ágnes, Mezey Ildikó, Csillag István, Cabuz Annamária, Jánosi Andrea, Szabó Zelmira, s a többiek, akik egyre ismertebbekké válnak Magyarországon is,

 

 

Labdarózsa

 

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idei újdonsága, melyet titokban már sejtettünk, mitöbb, tudtunk, László Noémi Labdarózsa című gyermekverskötete volt. Kötetének péntek délutáni bemutatása Kovács András Ferencre hárult, aki a kötet szerkesztőjeként faggatta Noémit alkotói stílusáról, műhelytitkairól.

 

Beszélgetésükből kiderült, hogy László Noémi kötete méltó példája annak, hogy a mai irodalmi felfogásban mennyire elmosódnak a határok „felnőttköltészet” és „gyerekköltészet” között. Hacsak ez utóbbi nem követel meg még nagyobb odafigyelést, gondosságot a költő részéről. Hogy ilyen későre jelenik meg Noémi első önálló gyermekverskötete annak egyetlen egy magyarázata van KAF véleménye szerint: az elégedetlenség, az a bizonyos mérce, melynél alább nem adhat az önmagával szemben igényes, a gyermeki méltóság előtt fejet hajtó költő. 15 év írásaiból válogatott tehát a szerző, mikor végre úgy gondolta, ezzel a kötetnyi gyermekverssel szégyenkezés nélkül megmutatkozhat olvasói előtt.

 

 

Volt

A világ kék volt, zöld, piros,

nagy, ismeretlen, titkos, otthonos.

Az égre hinta szállt, akáclevél,

a földre álom, tollú, tél.

A földben vasgolyó volt, tört cserép,

formátlan, csonka kő, törmelék.

Az idő lágy, forró viasz,

és minden szó igaz.

 

 

Ezeket a verseket olvasván bennem önkéntelenül a Nemes Nagy Ágnes-féle objektív világláttatásra törekvő, mégis a végtelenségig szubjektív hang ötlik fel, mely tele van bájjal, gyöngédséggel, a világot körülölelő gyermeki szeretettel. Igazi lírai hang ez, mely a kortárs gyermekprózában a Máté Angi-féle sajátos világszemlélettel rokon. Jellemzőiként két szót lehetne meghatározni: tisztaság és ősi ritmikusság. Nagy költő elődöket keresve László Noémi gyermekköltészetének tisztasága József Attilát, dallamossága, rímes-ritmusos sajátossága pedig Weöres Sándort juttatja eszünkbe (KAF méltatása).

 

Ezt a gyöngédséget, ezt a gyermeki naiv látásmódot a kötet illusztrátora, Szulyovszky Sarolta zseniálisan tudta visszaadni, felerősíteni sajátosan egyéni stílusú ábrázolás-technikájával. Az illusztrációk érdekessége a kétsíkú ábrázolásban a rejlik, ami az illusztrátor rajzai és a gyerekrajzok (Blanka, Peti, Levente és Matyi) párbeszédében mutatkozik meg (hasonló párhuzamos technikának lehettünk Takács Mari Friss tinta!-beli illusztrációiban, csak ezúttal a gyerekrajzok fekete-fehérek, melyek nagyszerűen mosódnak bele az eredeti rajzokba. A Bookart Könyvkiadónak idén is sikerült egy gyönyörű gyerekkönyvvel gazdagítani a művészi színvonallal készült hazai gyerekkönyv kiadványok sorát.

 

 

Legszebb karácsonyi ajándék

 

Folytatnám a sort az erdélyi gyerekkönyvkiadás talán legjelentősebb kiadójával, a kolozsvári Koinóniával, mely az idén három gyerekeknek szánt kiadvánnyal lepte meg olvasóit. Az első egy mese-antológia, Legszebb karácsonyi ajándék a nátha címmel. Szerzői az erdélyi gyerekkönyv írók színe-java: Láng Zsolt (Az erdei a nátha), Máté Angi (Volt egyszer egy ablak), Balázs Imre József (Három vándor), László Noémi: Cinege Panni, nem örül, de aztán álmodik), Zágoni Balázs (Az Angyal tanítványa), Demény Péter (Kalandos fejezet, amelyben Micimackó unatkozik és kifulladásig), Berszán István ( A juhászkutya karácsonya), Boda Edit (Egy karácsony előtti karácsony) és Simon Réka Zsuzsanna (A szelek karácsonya). A mesék idén januárban, az ünnepek utáni hangulatban születtek, Zágoni Balázs a kötet szerkesztője, ugyanis ekkor kérte fel írótársait a mesék megírására. A kötet alcíme: Mai erdélyi mesék. Miután elolvastam László Noémi meséjét, a tőle megszokott egyéni kamaszhangján, mellyel a Feketelevesben annyira evidensen megütött, a disznóvágásról, disznófősajtról stb., akkor értettem meg tulajdonképpen az alcím értelmét.

 

A kötetet Szabó Zelmira illusztrálta, kedves, gyermeki, néhol mágikus, szürrealista vonásokat magánhordozó képekkel. Kitűnő karácsonyi ajándék lehet óvodás-iskolás gyereknek egyaránt.

 

A Koinónia Könyvkiadó második újdonsága Az első karácsonyi ajándékok legendája című könyv, melynek érdekessége, hogy a karácsonyi történet magyarra fordítása előbb prózában, majd színpadi átdolgozásban olvasható. Ez utóbbi változat tanároknak kimondottan hasznos segédanyagként szolgálhat most, ünnepek előtt. A fordítás Garay Erzsébet, a színpadi átírás Ferenczy Noémi munkája. A leheletkönnyű, helyenként miniatűr, kedves illusztrációkat Keszeg Ágnes készítette.

 

A nyomdafriss gyerekkönyvek sorát folytatva a Koinónia könyvbemutatójának utolsó mozzanataként, Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója igencsak elégedetten mutatta be a régóta dédelgetett álma valóra váltásaként létrejött Volt egyszer egy kis zsidó Kányádi Sándor által fordított jiddis népdalokat tartalmazó kötetét. A kötet a könyvkiadásnak azt a módját mutatja, nyilatkozta Zágoni Balázs, mikor előbb születik meg a CD, és utóbb a könyv. Minekutána a gyerekeivel évek óta hallgatják a Gryllus-testvérek és a Szalóki Ági-féle feldolgozást, úgy gondolta a kiadó igazgatója, igazi csemege lehet a gyerekek számára ezeknek a szövegeknek a könyv formájában való kiadása, nagyszerű rajzokkal illusztrálva. Ennek az illusztrációs munkának a kivitelezésével Jánosi Andreát bízta meg, kinek rajzai oly mértékben lenyűgözték még Kányádit is, hogy lelkére kötötte a zsidó felmenőinek felkutatását. Valóban Jánosi Andrea rajzai nagyszerűen simulnak a szövegekhez igazi gyerekkönyvvé avatják ezt a méreteiben is a gyerekek apró kezeihez igazodó kiadványt. Mindezek ellenére, úgy vettem észre, a felnőttek még nagyobb szeretettel forgatták a könyvet. Kányádi Sándornak ismertek a szász népdal-fordításai. Nagygalambfalván gyerekkorában együtt játszott a szász, zsidó pajtásaival. Az irántuk való szeretet és tisztelet fejeződik ki népdalfordításaiban. Szent István királyunk Imre herceghez intézett intelmeire, valamint a nagy költői példaképének, Petőfinek a gondolataira hivatkozva fejtette ki a népek kölcsönös tiszteletének és szeretetének fontosságát, mely tudatosan ott munkált gondolataiban a fordítói munka közben – vallotta Kányádi a könyv bemutatóján.

 

 

Három az igazság

 

Az újonnan alakult, csíkszeredai Gutenberg kiadó három Mátyás királyról szóló meséskönyve méltán kapott szép könyv elismeréseket – az illusztrátoraik erdélyi képzőművészek: Csillag István, Mezey Ildikó és Keszeg Ágnes. Mondhatni, célba ért ezzel a kiadó eredeti szándéka: megfigyelni hogyan lép dialógusba három kortárs illusztrátor az azonos tematikájú klasszikus szövegekkel, és hogyan tudja a mai gyerekeket megszólítani rajzaikkal. A folytatásit is ekként képzelik el, hiszen a cél nem más: a színvonalas erdélyi gyerekkönyvkiadás ügyének fellendítése erdélyi szerzők és illusztrátorok megbízásával, támogatásával. A három Mátyás királyról szóló meséskönyveket illetően elmondható, hogy a kiadó érdeme, hogy a szövegeken nem másított, hisz legjobb mesemondóink mesélnek benne egy archaikus, mégis vonzó nyelven. Ennek ellenére az illusztrációknak és a téma közkedveltségének köszönhetően frissen hatnak a mai olvasóra. A kiadónak sikerült egyszerre három szakmai értelemben vett szép könyvet az olvasó asztalára tenni, mely az értékelés különböző szempontjainak (könyvterv, borítóterv, tördelés, a nyomtatás minősége, kötészet igényessége és az illusztrációk kidolgozottsága) eleget téve jelzi az erdélyi gyerekkönyvnyomtatás versenyképességét.

 

 

Az itt felvázolt szemle, mely az idei könyvvásár gyermekkönyv-újdonságait igyekezett bemutatni azt igazolja, hogy a Marosvásárhelyen évente megrendezett könyvvásár az erdélyi gyermekirodalom meghatározó fórumává vált, hiszen az ilyenkor bemutatott gyerekkönyvek száma és minősége jelzi a létező, s egyre inkább magára találó, a magyarországi fejlődési, újító tendenciákat szem előtt tartó erdélyi magyar gyermekirodalom értékeit, az egyes alkotói szándékokat, trendeket.