Hetedhét Játékmúzeum

Sokak szerint Székesfehérvár legszebb épületében, a Hiemer-Font-Caraffa épülettömbben látható a Hetedhét Játékmúzeum állandó kiállítása, mely kettő, mégis páratlan gyűjteményből jött létre. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Európában is elismert játékgyűjteménye a 18-19. századi játékkultúra tárgyi világát mutatja be, Réber László gyerekkönyv illusztrációi pedig a mesék fantáziavilágába repítenek.

Babaházak mesés története

A Hetedhét Játékmúzeum páratlanul mesés játékgyűjteményének története egy szívbemarkolóan szomorú eseménnyel indult a múlt század elején. Egy 11 éves kislány elveszítette szeretett édesapját, s vele együtt legkedvesebb játékait. Ő volt Auer Erzsébet, aki jómódú polgári családban nőtt fel, ámbár édesapja halálával a boldog gyermekkor hamar véget ért számára, s mikor új házba költöztek, a játékait sem vihette magával. Felnőttként azonban – talán épp emiatt is – szenvedélyévé vált a játékgyűjtés, a régi játékok szeretete, amit lánya, Moskovszky Éva is megörökölt. Sőt, ő már tudományos szinten foglalkozott játéktörténettel, s a hazai játékkutatás kiemelkedő egyéniségévé vált. A babás gyűjtemény sokáig budapesti otthonában, a „pincében” várta sorsa jobbra fordulását, ami egy székesfehérvári játékkiállítással érkezett el, 1996-ban. Ennek nyomán nyílt meg két évvel később a Fehérvári Babaház, a gyűjtemény egy részéből. A páratlan gyűjtemény azonban idén önálló múzeumot kapott Székesfehérváron, és május dereka óta teljes egészében megcsodálható az Oskola utca 2-4 alatt.

Több mint száz év hetvennégy szobája

A Moskovszky Éva nevével fémjelzett játékgyűjtemény azért különleges, mert a nem kevesebb, mint hetvennégy babaszoba, több mint 100 év polgári játékkultúráját mutatja be, az eredetiekhez megszólalásig hasonló tárgyakkal berendezett aprócska szobák és konyhák, lakások és üzletbelsők. Nyomon követhető ezeken az 1700-as és 1800-as évek polgári kultúrájának változása, a bútorok, porcelánok és ruhák divatja. A több ezer apró játékeszköz egy része eredetileg is játéknak készült, a műtárgyak más része – főként a bútorzat darabjai eredetileg céhes mesterek remekei, mintadarabjai voltak. A kultúrtörténet iránt érdeklődők mellett ezek a míves bútorokkal berendezett, használati és dísztárgyakat, parányi porcelánokat, szobrocskákat, miniatűr könyveket bemutató szobák, vagy a liliputi edénykékkel felszerelt konyhák minden bizonnyal inkább a kislányok figyelmére számíthatnak, ám a fiúknak sem kell unatkozniuk! Őket egy óriási terepasztal várja, amelyen várvédők és ostromló seregek vívnak csatát.

Kerekerdő négy szöglete

A babaházak mesevilágát egy szintén páratlan, 1300 darabos grafikagyűjtemény egészíti ki, melyről igazán jól ismert mesehősöket üdvözölhetnek a látogatók. Hiszen nagy valószínűséggel kevesen vannak olyanok Magyarországon, akik még nem találkoztak Réber László illusztrációival, s azok között a Négyszögletű kerekerdő lakóival például. Illusztrációi nélkül egyszerűen elképzelhetetlenek Janikovszky Éva, Lázár Ervin, avagy Gerald Durrell kötetei. Rajzai a huszadik század emblematikus illusztrátorává tették. Jellegzetes, pár vonalból álló, élénk színekkel kitöltött, humorral átitatott kedves rajzai mindenki számára felejthetetlenek, aki egyszer látta valamely könyvben azokat.

Igazán jó hír tehát, hogy immár akár többször is láthatjuk Réber László rajzait eredetiben is, hiszen a Hetedhét Játékmúzeum másik állandó kiállítása az ő grafikáinak gyűjteményéből áll.

– nyp –