Hófehér karácsony
Mindenki hófehér karácsonyra vágyik – mert az az igazán mesésen szép. Ezt még azok is így gondolják, akik egyáltalán nem szeretik a havat. Mészöly Ágnes és Rofusz Kinga könyve tehát komoly sikerre számíthat – még akkor is, ha a színe inkább egy tulipiros mikulás sapóhoz hasonlít. Ugyanis az maga a Hófehér karácsony – ráadásul egy szép, mesés kötet.
Egyszervolt, hol nem volt, nem is olyan messze, nem is olyan régen, a tavalyi vagy tavalyelőtti hideg, havas télen, a Bakony kellős közepében, egy kis faluban, ami úgy bújik meg a fehér tetejű hegyek lábainál, ahogy kormos macska dörgölőzik a korán kelő péklegény lábához. Így indul a történet, finoman rímelgetve, idilli – költői képekkel a szövegben, s ezekhez méltó fennkölt festményekkel dupla oldalakon. Mindez egy olyan kívánatos ajándékká teszi a kötetet, ami díszcsomagolás nélkül is jól mutat a fa alatt, s igazi dísze lehet a karácsonyestének – látványban, s lélekemelésben egyaránt.
Mondhatni: mesésen szép.
Csalfa látszatok
Csakhogy akad ebben egy kis szemfényvesztés, ugyanis ez a könyv nem egy „karácsonyi dizájn kötet”, és nem is egy megszokottan érzelgős, szeretetátitatósan egymást ölelgetős történet. Ha jobban megnézzük, és ha jobban megismerjük, olyan képeket találunk, ahol a felhőre cetli van tűzve, hogy „műhó kapható”, arra pedig ráragasztva egy másik kisebb, hogy elfogyott, pedig csak 300 Ft. A történet pedig hamar-hamar több szálra bomlik, s párhuzamosan zajlanak az események, amelyek nem feltétlenül a „negédes karácsonyi angyalkás” kategóriába tartoznak. Mert például az egyik karácsonyi angyalka kifejezetten zsörtölődős típus. No meg, ha nincs térerő, ha leáll a lélekmotor hajtotta légikocsi, s ha még a téligumi se segít… valaminek történnie kell. Mondjuk, jól jönne egy öreg Ifa. Na de Fuvaros Jocónak egyáltalán nem esik jól, amikor szenteste, a karácsonyi vacsora mellől rángatják ki, s egyáltalán nem akaródzik neki otthagyni a gyerekeket, a halászlét, meg a töltött káposztát… pedig a lélekmotor jótettekkel működik.
Karácsonyi varázslatok
A karácsony maga a varázslat. Ilyenkor minden, és mindenki kicsit mássá válik. Ilyenkor mindenki szeretne alkotni valamit. Képet készít, verset ír, lakást-, fenyőt díszít vagy valami egyedi ajándékot fabrikál – s próbálja még szebbé, még meghittebbé tenni az ünnepet. Ám ennek az ünnepnek sok-sok rétege van. Szinte annyi, ahány ember. S ilyenkor nem csupán szeretet és összetartozást ünnepelünk, hanem a fény eljövetelét is – éppen akkor, amikor a leghosszabb az éjszaka. S az imént említett szemfényvesztés lényege éppen ebben rejlik e kötetben. A történet is, a festmények is több, sőt, sok rétegben mutatják, mesélik el a karácsonyt.
A finom, mai humorral a múlt századelő meghitt hangulatát idéző festmények láttán, s az angyalian mesés fordulatokkal a mai (hétköznapi?) történet olvastán, a legvégén újra csak az az érzése támad az embernek, mint amikor először rápillant egy könyvesboltban: ez a könyv egy „karácsonyi dizájn kötet”, s benne egy igazán szeretetátitatós, egymást ölelgetős történet.
Nem is csoda, ha mindenki Hófehér karácsonyra vágyik.
– Nyulász Péter –
Hófehér karácsony
írta: Mészöly Ágnes,
festette: Rofusz Kinga
Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, 2013