Neked mi a legnagyobb félelmed?
Mindenki fél valamitől, ha bevallja, ha nem. De vajon miért? Hogyan alakul ki a félelem?
A félelem az élet természetes része. Valamikor a túlélést szolgálta, ám mára a szerepe megváltozott, és mivel nem tanuljuk meg megfelelően kezelni, így sokak életét megkeseríti. A félelem első mintáit gyerekkorban sajátítjuk el, mely korban a szülői minta meghatározó.
Gyakorlatilag bármitől megtanulhatunk félni, akár teljesen ártalmatlan vagy kellemes dolgoktól is. Az életünk során változhat, hogy mikor mitől félünk. Gyerekként félhetünk szörnyektől, tiniként az elutasítástól, felnőttként a magánytól vagy kudarctól, és még ezer más dologtól.
A félelem nem feltétlenül racionális, de még ha tudjuk is, hogy a félelmünk nem az, ez önmagában nem oldja fel azt. A félelem néha egy konkrét tárgyat talál. Ilyen például aki fél a kígyóktól, vagy a bezártságtól esetleg a fáktól, sajtoktól, vagy lufiktól, és ennél még furcsábbak is vannak.
Utóbbi embercsoporttal nyilván kevesebben szimpatizálnak, mert aki nem szenved efféle fóbiától az el sem tudja képzelni, hogy hogyan lehet rettegni egy ártalmatlan dologtól. Pedig ezek a fóbiák kimondottan erősek lehetnek.
A legjobb ha már az elején, gyerekkorban megfogjuk a dolgot odafigyelünk a saját reakcióinkra, hogy ne ültessünk fölösleges félelmet gyermekeinkbe, ellenben megtanítsuk nekik a képességet, hogy szembenézzenek a félelmeikkel. Legyen szó akár munkáról vagy magánéletről erre a képességre szükségük lesz. A témáról bővebben további érdekességekkel az alábbi rövid videóban:
Iratkozz fel a Pszichológus Pasi youtube csatornájára vagy kövesd a facebookon!
forrás: www.kicsisziv.hu
