Nyílt levélben fordult Sándor Csilla főszerkesztő a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat szerkesztősége nevében a kormányhoz azt kifogásolva, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Folyóirat-kiadási Kollégiumának döntése alapján idén egyetlen gyerekeknek szóló folyóirat sem kapott kiemelt támogatást.

A levelet az NKA kollégiumához, Áder János köztársasági elnökhöz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Balog Zoltán miniszternek, L. Simon László államtitkárnak, Hoffmann Rózsa államtitkárnak, Soltész Miklós államtitkárnak, illetve az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának is eljuttatták.

Csodaceruza, 2012. 55. szám címlapja, részlet

A dokumentum szerint az NKA kollégiuma nem tartotta támogatásra méltónak a Csodaceruza folyóiratot “ezzel mintegy ellehetetlenítve a szerkesztőség munkáját”. A levélben a főszerkesztő felhívja a figyelmet, hogy az egykori gyerekirodalmi lapok közül ma már csak a Csodaceruza és a Szitakötő jelenik meg. “A Csodaceruza jelenleg az egyedüli olyan lap, amely az 5-10 éves korosztálynak elkötelezetten és vállaltan a minőségi gyermekirodalom közvetítésével foglalkozik. Egyedüliként ad hírt nyomtatott orgánumban a szakma nemzetközi és hazai eseményeiről, a kortárs gyermekirodalom hazai és nemzetközi történéseiről” – írja Sándor Csilla hozzátéve, hogy a lap – más kulturális folyóiratokhoz hasonlóan – csak állami támogatás segítségével tud működni.

A levélben a szerkesztőség kifogásolja az NKA-hoz pályázókat terhelő magas nevezési díjakat, valamint hogy sikertelen pályázat esetén nincs fellebbezési lehetőség. “Tarthatatlan, hogy a gyermekirodalmi folyóiratok hátrányt szenvednek a felnőtteknek szóló kulturális folyóiratokkal szemben, évről évre szembetűnő ez a hátrányos megkülönböztetés” – áll a dokumentumban, amely felhívja a figyelmet a gyermekkönyv-illusztrátorok és a gyermekkönyvírók fórumainak csökkenésére és a díjazásuk elégtelenségére is.

Sándor Csilla szerint a giccses és az értéktelen kiadványok elképesztő mennyiségben árasztják el a könyvpiacot, az értékes művek kiszorulnak, a szakmai műhelyek tönkremennek. “Sajnálatos, hogy a Nemzeti Kulturális Alap középtávú stratégiájában nem is szerepel a +gyermek+ kifejezés” – írja a főszerkesztő, kiemelve, hogy míg az olvasásnépszerűsítés egyetlen fóruma az iskola, a kormányzat nem ragad meg minden lehetőséget arra, hogy a pedagógusok olvasásnépszerűsítő tevékenységét megkönnyebbítse – például irodalmi gyerekújság fenntartásával, előfizetésével.

– MTI –