Olajok és zsírok az egészség szemszögéből
Az olajok és zsírok hallatán sokaknak a zsíros ételek és az elhízott emberek jutnak eszükbe. Ennek ellenére a zsiradékok is alapvető részét képezik étrendünknek és szervezetünk számos funkciójához elengedhetetlenek, úgy mint például a hőszabályozáshoz, a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, a sejtmembránok felépítéséhez vagy az idegrendszer működéséhez.
Mit nevezünk olajoknak és zsíroknak?
Zsíroknak a szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú zsiradékokat nevezzük (sertés-, kacsa-, libazsír), amelyek legnagyobb részt az állati eredetű ételekben találhatóak meg. Bár gyakran a növényi eredetű kókusz- és pálmaolajat is zsírokként emlegetik, amelynek oka lehet, hogy a többi növényi olajjal ellentétben, szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak.
Olajoknak a szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú zsiradékokat nevezzük, amelyek leggyakrabban a növényi eredetű ételekben találhatók meg (kivétel pl. a halak).
A zsírsavak minősége, a zsírok szerepe
A zsírok minőségét és egészségünkre gyakorolt hatását legfőképpen zsírsav-összetételük határozza meg. Emiatt a továbbiakban a zsírsavak fajtáiról és szervezetünkre gyakorolt hatásairól írunk.
– A telített zsírsavak legnagyobb mennyiségben az állati eredetű zsiradékokban fordulnak elő. Tudnunk kell, hogy a telített zsírsavak túlzott fogyasztása kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségekre nézve, így elsősorban növényi olajokkal javasolt sütnünk-főznünk, illetve kerülnünk kell a zsírban bővelkedő húsok, húskészítmények, tej- és tejtermékek fogyasztását. A telített zsírsavaknak napi energia bevitelünk maximum 10%-át javasolt alkotniuk.
– A telítetlen zsírsavakat tovább bonthatjuk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakra. Az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak napi energia bevitelünk kb. 12%-át javasolt alkotniuk. Úgynevezett mediterrán olajoknak is nevezhetnénk őket, mivel a mediterrán konyha fő elemeiként vannak jelen a különböző ételekben. Csökkentik a „rossz” koleszterin szintjét, miközben kis mértékben növelik a „jó” koleszterinszintet. A többszörösen telítetlen zsírsavak tovább bonthatóak omega-6 és omega-3 zsírsavakra, amelyek ismerősen hangozhatnak a médiából, az élelmiszercsomagolásokról, illetve a köznyelvből is. A többszörösen telítetlen zsírsavaknak napi energia bevitelünk kb. 6-8%-át javasolt alkotniuk és figyelnünk kell az omega-6 / omega-3 zsírsavarányra is, mert a túlzott omega-6 zsírsavbevitel, elegendő omega-3 hiányában növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
– Beszélnünk kell még az ún. transzzsírsavakról is, melyek fogyasztását a lehető legkisebb szintre kell vinnünk, hisz jelentősen emelik a „rossz” koleszterinszintet, miközben a „jó” koleszterinszint csökkentéséért is felelőssé tehetőek.
A fentiekben felsorolt zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket az alábbi táblázat mutatja.
1. Táblázat: A zsírsavak fajtái és főbb élelmiszerforrásaik
Zsírsavak fajtái | Fő élelmiszerforrásaik |
Telített | Vaj, sajt, hús, húskészítmények (kolbászfélék, hamburgerek), teljes zsírtartalmú tej és joghurt, piték, tésztafélék, állati zsír, pecsenyelé, kemény margarinok és sütőzsiradékok, kókusz- és pálmaolaj. |
Egyszeresen telítetlen | Olíva, repce, diófélék (pisztácia, mandala, mogyoró, makadámdió, kesudió, pekándió), földimogyoró, avokádó, valamint ezek olajai. |
Többszörösen telítetlen | Omega-3 többszörösen telítetlen: lazac, makréla, hering, pisztráng (különösen gazdagok a hosszú szénláncú omega-3 EPA, vagy eikozapentaénsav, illetve a DHA, vagy dokozahexaénsav telítetlen zsírsavakban). Dió, repce, szója, lenmag, valamint olajaik (különösen gazdagok alfa-linolénsavban).Omega-6 többszörösen telítetlen: napraforgómag, búzacsíra, szezám, dió, szója, kukorica, valamint olajaik. Egyes margarinok (a címkén látható). |
Transz-zsírsavak | Néhány sütőzsiradék (pl. hidrogénezett növényi olajok), amelyeket a kekszekhez, sütemény- és tésztafélékhez használnak, tejtermékek, zsíros juh- és marhahús. |
Forrás: EUFIC: Energy Balance Tool. The Basics – Fats.
Mely ételek a zsírok fő forrásai? A rejtett zsírokról…
Növényi eredetű zsírok találhatóak a növényi magvakban (pl. a napraforgó-, a repce-, a szezámmagban), a nagyobb zsírtartalmú gyümölcsökben (pl. az avokádóban), valamint a diófélékben (pl. a kesu-vagy a pekándióban, a földimogyoróban, illetve a mandulában).
Az étolajokat, amelyeket ételkészítéshez szoktunk felhasználni, ezekből a magokból, gyümölcsökből, diófélékből nyerik ki. A feldolgozás függvényében beszélhetünk hidegen sajtolt olajokról, finomított étolajokról. A hidegen sajtolt olajokat, illetve a szűz étolajokat nem javasolt hevítésnek kitenni, ugyanis a hevítés hatására káros bomlástermékek keletkeznek bennük. Így ezeket az olajokat salátaöntetként, kenőzsiradékként, tésztákra téve, mártogatósok készítéséhez használhatjuk fel.
Az olajok nagy hőfokra történő hevítése, illetve többszöri felhasználása a transz-zsírsavak felhalmozódásához vezet, ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, így nem javasolt a bő olajban sült ételek fogyasztása, illetve az elhasznált olaj újbóli felhasználása sem.
Az állati eredetű zsírok jelen lehetnek a zsíros húsokban és húskészítményekben, a tojássárgájában, a teljes zsírtartalmú- és zsírszegény tejben és tejtermékekben, a majonézben vagy hozzáadott formában az étel készítése során.
Zsiradékok nem látható formában is megtalálhatók különböző élelmiszerekben, mint a süteményekben, a kekszekben, a sós rágcsálnivalókban, illetve a félkész- és készételekben, amelyek esetében „rejtett zsírokról” beszélünk. Az átlagos zsírbevitel kb. 70%-a a rejtett zsírokból ered, így fokozottan kell figyelnünk az élelmiszerek csomagolásait, hogy kiszűrhessük a felesleges zsírfogyasztást.
Tudta-e?A telített zsírsavak szérumkoleszterin-szintet emelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. Így nem igaz az a tévhit, hogy nagy koleszterinszintünkért csak a sok tojás felelős, hisz a telített zsírsavakban bővelkedő húsok, húskészítmények, tej- és tejtermékek, zsiradékok és ételek, valamint a transz-zsírsavakban bővelkedő ételek jelentősebb mértékben felelősek a megemelkedett vérkoleszterin-szintért. |
TippPirítósunk mellé vagy salátaöntetként, vaj és margarin helyett próbáljuk ki a fűszeres olajokat. Ezeket akár úgy is készíthetjük, hogy egy üres üvegbe friss fűszernövényeket helyezünk, mint rozmaringot, bazsalikomot, levendulát és nyakon öntjük olíva-, repce-, lenmag- vagy egyéb hidegen sajtolt olajjal. Ezt követően lezárjuk az üveget és hagyjuk, hogy átvegye a fűszer pikantériáját. Konyhai dísznek és ajándéknak is igen mutatós. |
Tóth Bernadett
dietetikus
* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *