Őslény körút 16 – kiállítás a Biodómban
Amióta Richard Owen brit természettudós, anatómus és őslénykutató dinoszauruszoknak, azaz „rettenetes gyíkoknak” nevezte el az ősi hüllők egy csoportját, töretlen az érdeklődés irántuk. Ez nem is meglepő, hiszen ezek az állatok a mezozoikumban, azaz a földtörténeti középidőben évmilliók hosszú során át voltak a földi élet uralkodó létformái. Legősibb képviselőik a triász időszak végén, 233 millió évvel ezelőtt jelentek meg, a legkésőbb élt dinoszauruszok pedig a kréta időszak végén, 65-66 millió éve haltak ki földtörténeti mércével mérve meglehetősen hirtelen.
Már az ókorban is találtak dinoszaurusz maradványokat, a leletek tudományos értékű feldolgozása azonban csak a XVIII. század végén kezdődött meg. Napjainkra az őslénykutatók már mintegy 900 különböző dinoszauruszt azonosítottak, és számuk a felfedezések nyomán folyamatosan nő. Az újabb és újabb megkövült maradványok feltárása nyomán egyre többet tudunk nemcsak arról, hogy miképpen nézhettek ki ezek az ősvilági lények, hanem arról is, hogy miként éltek, mivel táplálkoztak, hogyan gondoskodtak utódaikról.
Közben a dínók a populáris kultúrát sem hagyják hidegen: könyveket, filmeket, képzőművészeti alkotásokat inspirálnak. A könyvek közül alighanem Arthur Conan Doyle 1912-ben megjelent klasszikusa, az Elveszett világ (The Lost World), illetve Michael Crichton 1990-es Jurassic Park című regénye (magyarul először Őslénypark címen jelent meg) volt a legnagyobb hatású.
Részletes program
A dinokiállítások mindenütt népszerű produkcióknak számítanak, hiszen gyereknek és felnőttnek egyaránt érdekes látnivalót, izgalmas kalandot ígérnek. Általában olyan őslényeket mutatnak be ezek a tárlatok, melyek legnevesebb képviselői az Egyesült Államokból, Kanadából, Portugáliából, Tanzániából vagy Ausztráliából kerültek elő. Azt viszont kevesen tudják, hogy Magyarországon egy piciny, hajdanvolt falu neve, Iharkút is fent van a híres dinoszaurusz-lelőhelyek listáján. Amíg a T-Rex, az Oviraptor és a Hadrosaurus nevét már az ovis gyerekek is hibátlanul fújják, az Ajkaceratops, a Hungarosaurus, a Bakonydraco vagy a Foxemys trabanti létezéséről nagyon kevesen hallottak, holott ezek is őshüllő, mégpedig világhíres magyar őshüllő leletek.
A Fővárosi Állat- és Növénykert által rendezett, nemzetközi anyagokat is felvonultató Őslény körút 16. című kiállításon a legismertebb dinoszauruszok óriási, az esetek jó részében életnagyságú makettjei mellett ízelítőt adunk a hazai dinoszauruszkutatás eredményeiből, az iharkúti ásatások anyagából, amely a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány és az Állatkerti Alapítvány együttműködésének köszönhető. Az ásatások vezetője, dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője azt is vállalta, hogy a dinoszauruszkiállítás ideje alatt előre meghirdetett időpontokban előadásokat is tart a magyarországi ásatásokról.
Az ősvilági élményt interaktív ásatás és különböző ismeretterjesztő programok teszik teljessé, hiszen a Fővárosi Állat- és Növénykert kiemelt feladatának érzi az ismeretterjesztést is. Akik megnézik az óriási rekonstrukciókat, becserkészik a mozgó makettet, belepillantanak az ismeretterjesztő filmekbe, kipróbálják a paleontológiai minijátszóteret, átélik a VR-ősvilág kalandjait, nem csak élményben, hanem tudásban is gazdagodnak. További különlegesség, hogy az őslények mellett a kiállítás egy részében sárkányokkal is találkozhatnak a látogatók, hiszen a velük kapcsolatos legendák, hiedelmek és mesék is a modern tudomány születése előtt megtalált, tévesen azonosított ősállatcsontokon alapulnak.
