12 + még sok ok, amiért fogócskázni kell a gyerekekkel

Miközben futunk, szaladunk, rohanunk valamiért, valakiért, magunk elől, a pénz után, az álmaink felé, az életünkért, egy kicsit álljunk meg a gyerekeinkkel. Nézzünk hátra! Ki kerget? Kerget valaki egyáltalán? A fogócskák egyik típusában, van lehetőség megállásra. Hááááz!- kiáltjuk, beugrunk a védett körbe, és fellélegzünk, mert biztonságban vagyunk, nyertünk egy kis pihenőidőt. Például arra, hogy fogócskázzunk a gyerekeinkkel.

 

A cikk szerzője Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer alapítója.https://www.facebook.com/mesepedagogia/?fref=ts

 

A fogócskát minden földrészen játsszák, 139 típusát, és 1535 változatát ismerjük… Ha ennek okát keressük, akkor vissza kell mennünk a játékok funkciójának kérdéséig. A játékok során viselkedésformákat és képességeket sajátítunk el, nem didaktikus módon. A futás létfontosságú képesség volt az ember életében, fennmaradása többek között attól is függött, hogy elég gyorsan el tud-e szaladni a támadó elől, vagy elég fürge-e, hogy utolérje a prédát.

 

Futás, fogócska a mesékben (és a valóságban…)

A mesék hősei nem szaladgálnak csak úgy, nem futkosnak össze és vissza céltalanul, inkább a menést-mendegélést részesítik előnyben. Azonban valamiért, vagy valakiért, ami nagyon fontos nekik, képesek a világ legvégéig is megállás nélkül szaladni. A nyulacska, amikor elveszíti a számára oly fontos, szíve fölött hordott szépen szóló harangocskát, a fától, a baltán, a köszörűn, a vízen, a bikán, a mészároson, az egéren, a macskán, a tehénen, keresztül egészen a Kaszásig fut. Óriási tétről van szó a nyulacska esetében, így fontos, hogy nem sétikál, vagy mendegél, hanem kitartóan, gyorsan fut.

Cerceruska őzecskéje esetében is élet-halál a tét, fut – rohan amikor el akarják pusztítani, ő azonban nem valami elé szalad, hanem menekül. „Haj, szegény teremtés, mikor meglátta, hogy jő a mészáros a késsel, nekirugaszkodott, s szaladt a tó körül, ahogy csak bírták gyenge lábai.” Az életért fut, az ördögöktől menekül a szegény ember is, „amikor szaladott ki a pokolból, mintha csak a szemét vették volna.”

Minden olyan helyzetben, amikor a fontos a gyorsaság, a mesék hősei futnak. Szaladnak a táltos kantárjáért és nyergéért, hogy ráülhessenek, mielőtt hazaér a sárkány, szaladnak a konyhára, hogy finom falatokkal kínálhassák a betérő vándort, szaladnak, nagy lelkendezéssel a király elejibe, hogy minél hamarabb megtudja a hírt, megszületett a fia.

Lehet a mesében (már mondanom sem kell, hogy a valóságban is) futni dolog- és feladat elől. Egy csúfolómesében az egyszeri legény, olyan messzire szalad, hogy ne kelljen megházasodnia, hogy alig talál vissza a falujába, a gyáva udvari tanácsadó, hogy ne kelljen megmondani az igazságot a királynak, a birodalomból is kiszalad.

A népmesékben gyakran rendeznek futóversenyt, de ezt ne tévesszük össze a fogócskával, és azzal a helyzettel, sem amikor valaki valamiért-valakiért, vagy valami-valaki elől fut. Futóversenyen vesz részt a teknős meg a nyúl, a prérifarkas és a teknős, vagy a sündisznó és a meze nyúl, és Villámgyors is, aki olyan sebesen tudok futni, mint a villámlás, még annál is sebesebben, és feleséget kaphatna a gyorsaságáért. A királykisasszony kezéért meghirdetett futóversenyen elhagyta Szélike királykisasszonyt, pedig a lány olyan gyorsan tudott szaladni, mint a szél. Villámgyors a futással azonban nem a lány szívére pályázott (nem is ő nyerte el), hanem a király összes aranyát.

A futás fontos tudás, lehet áldás, de lehet átok is, mint a Földönfutó testvérek meséjében, ahol a gonosz mostoha ármánya és átka miatt, a fiútestvér addig szalad, ameddig térdig kopik a lába. Az átkot csak varászfőzettel lehet feloldani, a megállás várva –várt pillanatát egy királyfi hozza el.

A legrettenetesebb futás azonban, magunk elől futni. Lusta János, aki mindig csak lopott munka helyett, mindenhonnan azt hallotta, tolvaj, tolvaj. „Csak menekült, futott, futott az erdőnek, ahogy a lába bírta. A hegytetőn megállott, hát még a melle is azt pihegte, hogy
– Fuss, tolvaj, fuss tolvaj!
Még most is fut, ha bírja szusszal.”

 

Mit tud, aki meg tud fogni?

A fogó játékokban az érintésnek, fogásnak, megfogásnak különös jelentősége van. Az érintett személy új szerepet kap, vagy kiesik a játékból.

Aki meg tud fogni valakit, az meg tudja állítani a másikat, meg tud állítani egy folyamatot, egy időre hatalmat szerez a másik felett. A már említett Földönfutó testvérek meséjében, a királyfi megfogja a futó lányt és aranybilinccsel bírja rá, hogy egy helyben maradjon, ne fusson tovább.

Aki elől nem lehet elfutni, mert mindképp utolér, az nem más, mint a halál. Akit megérint, az kiesik a játékból, vagy új szerepet kap…
„A halhatatlanságra vágyó királyfi, amikor megismerte az öreg halált, kapja a zsebében lévő aranyat, megcsendíti az ujján levő gyűrűjén azzal az erős kívánsággal, hogy azonnal a halhatatlanság királynéjánál legyen. Ott is lett azon nyomban, de a halál olyan sebesen vágtatott utána, hogy mikor a halhatatlanság kertjének szélén egyik lábát betette, a másikat, a bal bokáját elkapta a halál.
– Megállj! Enyém vagy! – kiáltotta.
Akkor a királyné azt javasolta, hogy ő a királyfit feldobja a hetedik égig, fel, fel a hajnalcsillag mögé…”

Most ne hátra nézzünk, nézzünk előre! Csak egy pillanatra. Mindannyiunknak véges az élete, mindannyiunkat meg fog érinteni. Minden halálról szóló mese arra figyelmeztet, azt üzeni: az élet véges, csodálatos ajándék, hatalmas érték, óriási kincs, becsüld meg halandó!
Csak ismételni tudom magam: A fogócskák egyik típusában, van lehetőség megállásra. Ház!- kiáltjuk, beugrunk a védett körbe, és fellélegzünk, mert biztonságban vagyunk, nyertünk egy kis pihenőidőt. Például arra, hogy fogócskázzunk a gyerekeinkkel.

 

Mit fejleszt a fogócska, a futás, futóverseny?

1. A fogócskázó gyerek a fent leírt fürgeséget fejleszti, természetesen nem tudatosan. 
2. A játékok során viselkedésformákat és képességeket sajátítjuk el, örömmel, motiváltan, nem didaktikus formában. 
3. Kielégíti gyerek a megnövekedett mozgásigényét, amely még kisiskolás korban is jelenthet akár 4-5 órát is! 
4. Fejleszti a mozgáskoordinációt. Fejleszti a figyelmet és az összpontosítás képességét.
5. Fejlődik mozgásészlelés hatékonysága, mozgásképzet pontossága, futás közben a gyerek sokoldalú mozgástapasztalathoz jut, közben a teljes teste mozog, keze, lába, feje egyaránt.
6. Fejleszti térpercepciót, a gyerek természetes módon ismerkedik a téri viszonyokkal. Gyors reagálóképesség kialakításában segít. 
7. Segíti az észlelés-érzékelés pontosabb működését, futás közben távolságot, magasságot, mélységet kell érzékelni, hátra nézés nélkül meghallani és felmérni a fogó távolságát tőlünk. 
8. Fejlődik a kondicionális mozgékonyság , nagymozgások, szem-kéz , szem-láb koordináció. A finommozgás többnyire a nagymozgás fejlettségi szintjétől is függ. 
9. A fogócskák, minden páros érzékszerv lateralizációját segítik, hiszen futás közben használni kell mindegyiket: szemet, lábat, kezet, fület. A laterális dominancia kialakulása a sikeres tanulás alapfeltételeinek egyike. 
10. Egyensúlyérzék fejlődik, a leggyorsabb tempó mellett is esés nélkül kell bevenni a kanyart, és kicselezni fogót. 
11. Kitartást erősíti. Ahhoz, hogy egy futóversenyben győzzünk, vagy elérjük a biztonságot nyújtó házat, mielőtt megfognak minket, gyakran az utolsó erő és akarat tartalékainkat is mozgósítani kell. 
12. Futás közben fejlődik az erőnlét, rugalmasság, erősödik az izomzat.

INTELLIGENCIATERÜLETEK, amelyek fejlődhetnek a fogócskázás során: testi-mozgásos, téri, intra- és interperszonális.