Sport és/vagy számítógép ?

Első hallásra nehéz párhuzamot találni a sport és a számítógépezés között. Aki megrögzött sportoló az úgy gondolja, hogy a számítógépek, azon belül is a különböző számítógépes játékok és az internet tehet arról, hogy a fiatalabb generáció nagy része inkább csak “virtuálisan sportol”. A jellemző reakció erre a “tiltsuk meg a gyerekeknek a számítógépezést!” Mint ha ettől egyből megjönne a kedvük, a klasszikus értelemben vett sportoláshoz.

De térjünk még egy kicsit viszza a virtuális sportoláshoz és a különböző számítógépes játékokhoz. Valóban semmi értelmük sincs? Csak függőséget okoznak, és egy székhez kötik hosszú-hosszú órákra és napokra (akár még tovább is) a gyerkőcöket?
Ezt a kérdést szerintem nem olyan egyszerű megválaszolni – ám itt szeretnék különbséget tenni a különböző közösségi oldalak és a számítógépes játékok között. Jelen esetben a számítógépes játékokat értem az alatt, amikor a számítógépezésről beszélek. A közösségi oldalakon történő szereplés egy másik téma.

A számítógép hasznos is lehet

Tehát valóban ne lenne hasznos része a számítógépes játékoknak?

Mentális téren akár a stratégiai játékokat, akár a sportjátékokat nézzük, szerintem hasznosak. Gondolkodásra, csapatjátékra stratégiaalkotásra ösztönzi a felhasználókat. Egy győzelem sikerélményt és egy vereség kudarcot okozhat, ha nem is olyan intenzíven, mint a valódi sportolás közben, ám jelen vannak ezek az érzelmek is. Online módban még csapatban is megtanulhatunk játszani és a világ bármely pontján találhatunk társakat egy cél elérése érdekében.

A játék nem kötelező, tehát a gyerekek mindenféle kötelezettség nélkül tudnak elsajátítani olyan képességeket is, amelyeket adott esetben a fizikális világban is tudnak majd hasznosítani. A jó játékok ismétlik azon ciklusokat, amelyek a gyerekek hasznos képességeinek rögzülését segítik elő. Míg az iskolában többnyire csak verbális oktatás zajlik, addig a számítógép segítségével a gyerekek vizuálisan is átélhetik a megtanulandó újdonságokat. Ez különösen érvényes a három és nyolc év közötti gyermekekre, akik ebben a korban még inkább képekben gondolkodnak. Különböző történeteket találnak ki az őket körülvevő világ eseményeinek leírására. Tehát a vizuális edukáció ebben a korban is sokkal hatékonyabb, mint csak maga a verbális.

Kontroll és tudatosság

Természetesen nem szeretném azt kijelenteni, hogy a számítógép adta, szinte korlátlan lehetőségek csak hasznosak lehetnek. A játékok egy része tele van agresszív töltettel, amit a gyerekek szintén hasonló nyitottsággal fogadnak be, mint bármely más, hasznosabb képességet. A kulcsszó jelen esetben is a kontroll. Az a szülői vagy felnőtt felügyelet, amely az elvakult számítógép ellenes tiltakozás helyett, inkább a számítógép adta hasznos lehetőségek felkutatásával és e lehetőségek biztosításával, előtérbe helyezésével, segítik a gyerekeket megtanítani e virtuális világ használatára. Mert talán a legnagyobb problémánk ma az (és nem csak a gyerekekre gondolok), hogy nem tudjuk tudatosan használni a számítógépek és az internet adta lehetőségeket. Rengeteg hasznos órát dobunk ki az ablakon, haszontalan információk böngészésével, amire csak később jövünk rá. Tehát az internet és a számítógép szerintem mindenképp a fejlődésünket szolgálja – amennyiben mi, mint befogadók szelektálni tudjuk az információkat és tudatos felhasználókká válunk ezen a területen.

 A testnek mozgás kell

Lehet azonban bármilyen tökéletes egy számítógépes játék, mégesem tud versenyre kelni a klasszikus értelemben vett sportolás élményével. A legnagyobb különbség természetesen az élettani hatásban van. A mondás “ép testben ép lélek” teljes mértékben igaz. A gyerekek megfelelő testi és lelki fejlődése érdekében a minimum napi egy óra aktív testmozgás ajánlott, amely erősíti a keringést, a szívet és a csontokat. Ennek segítségével megelőzhető az elhízás és ellenállóbbá válik a szervezet a betegségekkel szemben is. Nem mellékesen gyermekkorban rakhatjuk le az egészséges felnőttkor alapjait.

De hogyan lehetne kimozdítani a gyerekeket a kényelmesebb számítógépes világból, és rávenni őket a komoly fizikai igénybevétellel járó sportra?

A számítógépezés tiltása vagy a sportra való kényszerítés nem tűnik megfelelő megoldásnak. Természetesen ebben az esetben is nagyon fontos az iskola és a szülők szerepe. A szülői helyes példamutatás – mint mondjuk az, hogy ők is rendszeresen sportolnak, és úgy általában érdeklődnek a sportok iránt-, a gyerekek számára is természetessé teszi a sport mindennapi fontosságát. Nehéz arra rávenni a gyereket, ami a szülők érdeklődési körétől is távol áll. Miért tartanának valami olyat fontosnak, amit a saját szüleiktől sem láttak sosem?

 Lényeg az egyensúly

A sportolás és a számítógépezés egészséges egyensúlyának a megtalálása kell, hogy legyen a fő cél. Egyiket sem szabad sem erőltetni, sem pedig tiltani. Meg kell értetni a gyerekekkel mindkettő előnyét és hátrányát is. Igaz ez nem egyszerű feladat, mert sokszor még a felnőtteknek is gondot okoz az internet és a számítógép helyes és etikus használata – nem beszélve az elszomorító hazai sportolási szokásokról.

Vajon mi felnőttek eleget sportolunk és egészségesen táplálkozunk?
Tudatosan és valóban építőleg használjuk a számítógépet és az internet világát?
Vajon tényleg jó példát mutatunk gyermekeinknek?

Ezeket a kérdéseket figyelembe véve, komolyan el kell gondolkoznunk, hogy vajon tényleg csak a gyerekekben van-e a hiba, hogy jobban szeretnek egy virtuális világ részesei lenni, mint nyáron élvezni a strandolást, ősszel a túrázást, télen a síelést és tavasszal, mondjuk, a hétvégi bringázást.

Az az érzésem, hogy nekünk felnőtteknek is van valami a fülünk mögött. Mi is szívesen bújunk el különböző indokok mögé (fáradtság, munka, tv műsor…) az aktív pihenés a sportolás és az egészség kárára.

Azt hiszem, nekünk kellene jó példát mutatnunk.

Gergely István

 

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *