Fel

A kicsik nagy betegsége: ősztől-télig influenza

A kicsik nagy betegsége: ősztől-télig influenza

Az ősz beköszöntével évről évre kell, hogy beszéljünk az influenzáról is. Ez a járványos természetű fertőzés két életkorban – csecsemőkben és idősekben – igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoportban – valamint a krónikus betegségekben szenvedőkben -, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. A jelen összefoglalásban a gyermekek influenza fertőzésének jellemzőiről és a megelőzés lehetőségeiről lesz szó.

A fertőzés a közösségbe járó (bölcsőde, óvoda, iskola) gyermekek között terjed leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül egy biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül. Megfigyelték, hogy más gyermekes családhoz viszonyítva azok a családok, ahol iskoláskorú gyermek is van, kétszeresen ki vannak téve az influenza veszélyének. A családok 36 százalékában, ahol a gyermek influenza vírussal fertőződik, legalább egy családtagját továbbfertőzi.

Melyek a tünetei, hogyan ismerhetjük fel?

Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében.

Az influenzát hirtelen fellépő magas láz, köhögés, végtagokban és a hátban érezhető fájdalom, fejfájás és 2-3 hétig tartó kimerültség tünetei jellemzik. A gyermekeknél további tünetként orrfolyás, hányinger és hányás, valamint hasmenés fordulhat elő. Ezzel szemben a megfázás fokozatosan jelentkezik, jellemzője a kaparó vagy gyulladásos torok, orrfolyás, tüsszentés, köhögés és néhány esetben 38C-fok alatti láz. A gyermekek évente 6-8 alkalommal fáznak meg. Szemben az influenzával a közönséges megfázás esetében a tüneteket gyors felépülés követi.

Hogyan állapítható meg?

Az influenza diagnózisa két pilléren alapul: a jellegzetes klinikai tünetek meglétén, illetve az influenza vírus kimutatásán (a beteg torokváladékából, vagy vérből végzett ellenanyag vizsgálattal). Magyarországra jellemzően az influenza a téli időszakban, január második felében ér ide, és általában legfeljebb 6-8 héten át fordul elő járványos formában.

Szövődmények

A csecsemő- és gyermekkori influenzafertőzés is járhat – az idősektől eltérően szerencsére jobb kimenetelű, halálozáshoz csak elvétve vezető – komplikációkkal. Míg idősekben a tüdőgyulladás a legfontosabb és legsúlyosabb szövődmény, addig a kicsikben az alsó légúti fertőzések mellett a leggyakoribb komplikáció a középfülgyulladás, átlagosan minden negyedik betegben. A középfülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet. Bár a szakirodalomban már sok közlés van arról, milyen fontos lenne az influenza megelőzése a gyermekkorban is, ennek ellenére pl. egy francia tanulmányban átlagosan tíz anyából csupán egy tartott attól, hogy a gyermeke influenza vírussal fertőződik.

Mit tehetünk az influenza ellen?

Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) létrehozta a Globális Influenza Felügyeleti Hálózatot (Global Influenza Surveillance Network), amelynek feladata az influenzajárványok figyelemmel kísérése és az igen változékony influenza vírusok azonosítása. A Hálózat veszély esetén figyelmezteti az egészségügyi szakembereket, és tájékoztatja a közvéleményt. A WHO munkáját az Európai Influenza Felügyelet (EISS) és a nemzeti influenzafigyelő rendszerek is segítik.

1. Az influenza elleni védőoltás

A védőoltás az influenza elleni harc egyik sarokköve, melyet a WHO, valamint infektológus (fertőző betegségekkel foglalkozó) szakorvosok is ajánlanak minden veszélyeztetett csoport számára. Van érvényes Módszertani levél az influenzáról, melyben meghatározzák a fokozottan veszélyeztetetteket, azaz az oltandók körét – 6-23 hónaposok, 60 éven felüliek és a krónikus betegségben szenvedők, életkortól függetlenül.

Az oltás kifejlesztésében évről évre a WHO információit használják. Az oltások a hatékonyságát különböző klinikai vizsgálatokkal igazolták. Ideális az lenne, ha mindenki megkapná a védőoltást, azonban Magyarországon – több európai országhoz hasonlóan – a különösen veszélyeztetettek és a 60 évnél idősebbek juthatnak hozzá ingyenesen. A kampányok és a WHO ajánlása ellenére a tanulmány megállapítja, hogy a gyermekek nem jutnak hozzá kellő mértékben a védőoltáshoz (Európában az egészséges gyermekek 5 százalékát oltatják be a szülők).

Influenza ellen minden életkorban rendelkezésre állnak – recept ellenében, illetve a háziorvostól térítés nélkül – kapható vakcinák.

2. Vény nélkül kapható készítmények és az antibiotikumok

Influenzaveszélyes időszakban jól megfigyelhető az antibiotikumok és a recept nélkül kapható gyógyszerek (pl.: a köhögéscsillapítók) iránti fokozott kereslet. Azonban az antibiotikumok és a recept nélküli gyógyszerek nem támadják meg a betegség alapvető okát: magát a vírust. Éppen ezért aligha alkalmazhatóak az influenza tüneteinek és a vírus által okozott szövődmények gyógyítására. A sokféle, általában valamilyen fantázianevű, kombinált, a meghűlés tüneteinek gyors javulását ígérő készítménynél figyelni kell arra, majd mindegyik tartalmaz egy hatóanyagot, a paracetamolt, ezért a túladagolás veszélye fennáll.

3. Egyéb gyógyszerkészítmények

Már az 1960-as években a világjárványok eredetének vizsgálata alapján a kutatók tisztában voltak azzal, hogy egy olyan gyógyszer, amely a vírus szaporodásának bármely lépését gátolni tudja, megakadályozhatja, hogy a vírus betegséget okozzon, illetve megrövidítheti a már fennálló betegség időtartamát. Később a kutatók felismerték azt is, hogy neuraminidáz (az influenza vírus szaporodásában részt vevő enzim) segítsége nélkül a vírusok nem tudnak sejtről-sejtre terjedni. E véletlen felfedezésnek és hosszú kutatómunkának köszönhetően sikerült kifejleszteni az ún. neuraminidáz gátló szereket. A neuraminidáz gátlók az influenza fertőzés lefolyását attól függően befolyásolják, hogy az első tünetek megjelenésétől számítva milyen hamar kezdik el őket alkalmazni.

 

Dr. Mészner Zsófia – OGYEI főigzgató

 

Nincsenek hozzászólások

Komment hozzáadása