A nagyotmondó Háry János bevette a Kolibri Szinházat

 

2011. november 19-én 15 órakor mutatja be Kodály Zoltán Háry János című daljátékát a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A Kolibri klasszikusok sorozatának legújabb produkciója nemcsak a népdalok, nóták közös éneklésében, de a történet cselekményének alakításában is számít a gyerekközönség aktív részvételére. A darabot csupán tíz alkalommal játssza majd a Jókai téri színház.

 

Háry János. A bátor, az erős, az igazságos, a leleményes, a hazafias. A költő, Garay János mesealakjáról minden gyermek hallott már. És melyikük ne álmodozna arról, hogy maga is hasonló hőstetteket hajtson végre! Hogy a határ arrébb húzásával mentse ki a császárnét a cári birodalomból. Vagy huszárcsákóban, karddal masírozva futamítsa meg a nagy Napóleon seregét. Kodály Zoltán daljátékának kolibris előadásában a gyerekek nem csupán belecsöppennek a mesébe, segítségük nélkül Háry nem tudná véghezvinni legendás tetteit.

Komolyzene játékosan

„Csellista múltamhoz, zenész identitásomhoz tartozik a hitvallás, hogy az ember egész életét meghatározza, ha már gyerekként találkozik igazi értékekkel – mondja Novák János, az előadás rendezője. – A Kolibri igazgatójaként ezért fontosnak tartom, hogy klasszikus zeneművek színpadi adaptációi is szerepeljenek repertoárunkban. Hogy csak a közelmúltat említsem, ennek szellemében tűztük műsorra a Mozart, Sztravinszkij, Haydn és Mendelssohn zenéjére készült előadásokat.”

Kodály Zoltán első operáját, az 1926-ban bemutatott Háry Jánost korszakalkotó műként tartják számon – az eredetileg öt kalandból álló darab jelentősége, hogy általa a magyar népdal bekerült a színházakba. A dalmű librettóját, Garay János elbeszélő költeményének történetét megannyi karakterrel kiegészítve, Paulinyi Béla és Harsányi Zsolt írta. Kodály így fogalmazott Háry és a többi szereplő figurájáról: „…ő maga az életre kelt magyar meseteremtő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál. Zenében is ilyesvalami kellett a darabhoz, nem tudom, mennyire sikerült. De azt tudom, hogy jók a szereplők dalai. Gyöngyszemek, csak a foglalatuk enyém. Igyekeztem, hogy méltó legyek hozzájuk.”

1927-ben a zeneszerző a daljáték legjellegzetesebb dallamaiból hat tételes zenekari szvitet állított össze, mely a bemutatás után azonnal világhírűvé tette.

Együtt ”hősködni”, együtt énekelni

A nagyabonyi csárdában megindul az élet, ha az öreg obsitos mesélni kezd. Mindenki ujjong és éljenzi a régi, dicső huszártörténeteket. Bár sokan kétkedésüknek is hangot adnak, mikor egy-egy hőstett a valóságosság határán túllendül, Háry rendre maga mellé állítja a hallgatóságot a folytatással.

„Az előadás a korabeli vásári bábjáték formáját és hangulatát idézi – meséli Szívós Károly, aki Török Ágnessel a prózai szerepeket bábozó vándorszínészeket játssza. – Orosz Klaudia olyan mutatványos kocsit tervezett, melynek mind a négy oldala különböző helyszíneket jelenít meg. A sokszínűséget fokozza, hogy a kocsi nem statikus díszlet, forgatásával és mozgatásával a színpad tere és képe folyamatosan alakul, változik.”

 

A Kolibri mutatott már be báboperát, a Bozsik Yvette Társulattal klasszikus zenére készített táncos előadást, operaénekesek közreműködésével vígoperát. És jelenleg is műsoron van Mendelssohn zenéjével a Szentivánéji álom, melyben a színészek által kézről-kézről adott videókamera kivetített képe izgalmas érzéki csalódást keltő vizuális elemként épül be a produkcióba.

„Igyekszünk mindig azt a formát megtalálni, ami a leginkább illik a történethez, és egyúttal újat is ad a közönségnek – magyarázza a színész. – A Háry János tervezésekor szinte kézenfekvő volt, hogy az egymáshoz lazán kötődő epizódokból épülő előadásban a gyerekek aktív szerepet kapjanak. Egyrészt mert számukra is ismerősek az operában elhangzó népdalok, másrészt a közös játék, az együtt éneklés Kodály fő zenei nevelési elve volt – az ő szellemiségét is szeretnénk átadni az operával.”

Az előadásában Oberfrank Péter zongorán játssza elő a dallamokat, majd a kórusokat – a szöveget kivetítve – a gyerekekkel együtt dalolják a színészek. A dalbetéteket pedig operaénekesek, Szegedi Csaba, Megyesi Schwartz Lúcia és Gábor Géza éneklik.

Kulcs a kultúrkincsek tárához

A Kolibri klasszikusokat bemutató repertoárja a Művészetek Palotája matiné sorozatával együttműködésben épült fel. Az utóbbi években készült előadásokat a Müpában nagyzenekari kísérettel, míg a Jókai téren a kisebb nézőtér intimebb hangulatához igazítva, élő zongorajátékkal mutatják be.

„Legyen szó prózáról vagy zenei darabról, gyermek- és ifjúsági színházként egyik fő feladatunk, hogy az emberiség felhalmozott kultúrkincseinek tárához kulcsot adjunk a gyerekeknek – magyarázza az igazgató. – Ehhez egyaránt fontos, hogy az eredetileg felnőtteknek készült műveket számukra is érthető és átélhető módon dolgozzuk át, valamint hogy olyan emberközeli, családias körülményeket biztosítsunk, amelyek között fesztelenül érezhetik magukat, és a komolyabb tartalmakat is be tudják fogadni. A Müpával való együttműködés is segít minket ebben: a Fesztivál Színházban bemutatott előadásaink lehetőséget biztosítanak elképzeléseink kipróbálásához, a tapasztalatok pedig támpontokat adnak a Kolibri színpadára készülő adaptáció tökéletesítéséhez.”

Szereplők: Háry János: Szegedi Csaba Örzse: Megyesi Schwartz Lúcia Marci bácsi: Gábor Géza Bábosok: Török Ágnes és Szívós Károly Felvételrõl közremûködik a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Ferencsik János Harsányi Zsolt és Paulinyi Béla szövegkönyvét bábszínpadra alkalmazta: Fábri Péter Látvány- és bábtervező: Orosz Klaudia Zongorakíséret: Oberfrank Péter Rendezte: Novák János

Szs