Akinek a lába hatos

 

Mostanában nagyon sok mondókás könyv jelenik meg, mind-mind a népi hagyományokat követve, sokszor szinte már ezerévesnek tűnő sorokkal, kiszámolókkal, játékokkal. Varró Dániel is csatlakozott ehhez a körhöz, de persze a maga stílusában. Modern mondókák, egy mai költő tollából, kicsiknek, akiknek a lába hatos.

Modern mondóka

Ha jobban belegondolunk a régi, klasszikus mondókáknak sokszor a szövegét sem értjük. Sőt témáiban néha olyan elemeket hoz fel, amellyel egy mai gyerek soha nem találkozik. Hiszen mikor ül a lóra, vagy jut el a piacra, – max. a bevásárló központig – nem ismer favágót, nem tudja milyen egy tyúk és még sorolhatnám. Mégis ezeknek a mondókáknak nagy ereje van, szájról szájra, anyáról lányra szállnak, s a korai fejlesztés egyik elmaradhatatlan eszköze.

 

Varró Dánielnek mégis sikerült egyfajta új színt vinni ebbe az ősi világba, s verseivel megfiatalítani a mondókákat. Verseiből sugárzik, hogy igen ő ismeri, milyen a kis magzat mikor még pocaklakó, hogy hogyan kell a pelenkát helyesen megkötni, milyen a nyálcsorgatós időszak, s még a legújabb kötődő nevelésről is ír pár sort. Varró Dániel pont azokat a sarkalatos pontokat ragadja meg könyvében, amelyektől minden szülő egy kicsit magáénak érezheti ezeket a sorokat.

 

Mondóka születése

Varró Dániel, aki immár maga is egy pár hónapos csöppség édesapja saját maga tapasztalta meg, hogymilyenek is azok a helyzetek, amikor már segítenek a mondókák. Nem komoly költői művekről van szó, mondja a szerző, hanem kifejezetten babáknak szóló mondókákról, amelyek konkrét helyzetekre íródtak. Fürdetéshez, altatáshoz, pelenkázáshoz. Igaz ő ezeket egy új köntösbe öltöztette, s gyerekeknek- s szüleinek – készült verseskötetbe foglalta. Olyan rigmusokat, helyzeteket, témákat dolgozott fel, amelyektől a mondókák világa mostantól felfrissülhetnek. Ezek a kis versek nemcsak a szülőknek lesznek kedvesek, hanem a már beszélni tudó csöppségeknek is.

A könyvet Maros Krisztina gyönyörű illusztrációi díszítik, amelyek a nyelvi humorral párhuzamban vannak. Krisztina, mint háromgyerekes édesanya szintén nagyon jól mulatott a verseken, mikor először olvasta őket, hiszen maga is többször átélte ezeket a kisbabás helyzeteket. Másrészt, mint mondta, régi álma valósult meg, hogy Varró Dániellel közösen dolgozhattak egy könyvön.

S végül álljon itt egy alkotás, amely méltón tükrözi a kötet hangulatát:

Varró Dániel: Kalimpáló – ezt a legnagyobb elismerés hangján kell mondogatni

Két kezeddel hadonássz,
Attól leszel nagyon ász!

Lábaiddal rúgkapálj,
Akkor vagy te nagy király!

Odanézzél, fú, de állat,
Két lábával rúgkapálgat!

Két kezével integet,
Hú, de vagány kisgyerek!

Almásy Katalin