Kiazaki? – rendhagyó kitalálós versikék Nyulász Péter tollából

Több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg Nyulász Péter: Miazami, majd ezt követte a Mizamég című kitalálós versikék könyve. Hiánypótló volt mind a két könyv, hiszen a találós kérdések világába új versek, új témák kaptak helyet. A nagy sikerű könyvek folytatásaként idén megérkezett a harmadik kötet, a Kiazaki! Nyulász Pétert arról kérdeztük, hogy el lehet-e még varázsolni a mai gyerekeket egy-egy találós kérdéssel, tudják-e vajon a megfejtést, s szeretnek-e közösen játszani?

 

 

Kitalálós versikék harmadik kötete nemrég jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. Az első két kötet után mi inspirált a harmadik megírására?

 

A Miazami és a Miazmég hetekig vezette a sikerlistát a megjelenése idején, és aki ismeri, az mai napig nagyon szereti. Eltelt viszont pár év és az akkori rajongóknak a kistesója is kinőtt már az oviból. Itt volt az ideje, hogy az azóta született gyerekeket is megismertessük az olyan versekkel, amelyeknek nincs címe, de akár egy kiscsoportos is rájön, hogy mi az, ami el van rejtve a sorok között. Két olyan kötet után pedig, amelyekben valamikről szóló kitalálós versikék vannak, olyannak kellett következnie, amelyben valakikről szólnak a feladványok.

 

Milyen foglalkozásokat vettél górcső alá, miből gondoltad, hogy ez vagy az a szakma lehet érdekes a gyerekeknek?

 

A legfontosabb az volt, hogy viccesen, kisebb, nagyobb csavarral – de mindenképpen kitalálható módon írjak arról, amit a felnőttek csinálnak. Vagy csináltak. Vannak benne régi és modern mesterségek fizikai és szellemi dolgozók – persze a munka világa mellett a szórakozás és a hobby is megjelenik. Nagy csoportot képeznek a sportolók, és van egy nagy jutalomjáték a meseszereplőkről.

 

 

Maguk a kitalálós versikék mennyire népszerűek a mostani gyerekek körében? Ebben az online világban, a gyerekek szívesen gondolkodnak veled együtt?

 

Játszani mindenki és minden korban szeret – különösen igaz ez természetesen a gyerekekre. Ha sikerül megragadni a figyelmüket, és fenntartani azt, akkor nyert ügyünk van. A kitalálósdi tipikusan olyan, amit szeretünk – de a lényeg, hogy legyen valaki aki eljátssza velünk ezeket a kitalálósokat. Fontos, hogy a gyerekeket ne hagyjuk vele magukra. A játék örömét pedig tovább fokozhatja a sikerélmény – ha rájönnek a megfejtésre. Ennek érdekében szívesen leteszik a telefonokat is.

 

Találós kérdéseket kitalálni komoly feladat, segíti a tanulást. Milyen visszajelzéseid vannak, miképp használják az óvodában vagy iskolában? Hogyan segíti a gyerekek gondolkodását a kitalálós versikék ismerete?

 

Még az első ilyen könyvem után mondta egy szakértő pedagógus, hogy a „mentális lexikont kondicionálják” ezek a versikék, azaz segít élővé tenni a passzív ismereteket. Magam részéről a közönségtalálkozókon úgy tapasztalom, hogy a foglalkozások esetében komoly ismeretszerzést jelentenek ezek a versek a gyerekek számára. Sokszor nem ismerik pontosan, hogy egy-egy foglalkozás során milyen tevékenységet folytatnak a felnőttek. A sportoknál legtöbbször az fordul elő, hogy ha nem figyelnek, akkor hamar bemondanak valami hasonló, de csak majdnem jó megfejtést. Ebben az esetben ismételünk, így a koncentrációt lehet gyakorolni. A meseszereplőknél egyértelműen az önbizalom erősítő magabiztos siker dominál.  Magyarán akár oviban, akár suliban fontos része lehet a pedagógia programnak a kitalálósozás.

Neked van kedvenced köztük?

 

Azokat szeretem a legjobban, amelyekben a kétértelműséggel sikerül játszani, vagy valami szokatlan szemszög, illetve áthallás jelenik meg.  A miazmégben van például

egy ilyen két sor, hogy „gomb van rajta, mégsem kabát, azzal hívom fel a mamát…” – ezt nagyon szeretem. Az új kötetben is akadnak ilyenek szép számmal, mint mondjuk: „órát tart, mi nem ketyeg, figyel rá a sok gyerek”; vagy „elszaladt vele a ló, no de abban az a jó, derbit nyerhet, akárhányat, hogyha elég gyorsan vágtat”.

 

Most már három kötet van, szerintem lefedted a témát, vagy még van hova tovább gondolni?

 

Azt gondolom, hogy a Miazami-Miazmég párosából kiindulva, a Kiazaki után kötelezően következni kell a Kiazmégnek. Azaz egy negyedik szerintem mindenképpen lesz még. Hogy azután mi következik, leginkább a közönség igényétől függ. Ha nagyon kérik, biztosan folytatjuk még Szalma Edittel, aki annyira jól eltalálta az illusztrációkat a Miazami esetében, hogy nehéz is volna ezt a sorozatot az ő tréfás és kedves festményei nélkül elképzelni.

 

AK