„Kockulás”
Ezt a kifejezést a diáknyelv szülte. A szleng.blog definíciója szerinti jelentése: számítógéppel kapcsolatos tevékenységben elmerül, azt összpontosult figyelemmel, huzamosabb ideig folytatja. Manapság az iskolába járó gyerekeket nem táblával és krétával a kezükben szokás ábrázolni, hanem a digitális tábla előtt.
Mosoly, határozott fellépés és előadókészség – ez kell a menő álláshoz, a versenyszférában való érvényesüléshez, de vajon ezt kell-e megtanítani az iskolában? A mai 10 évesek már szinte mind a világhálón szocializálódnak, ott gyűjtenek információkat, de vajon milyen minőségű és tartalmú információkat? Tudjuk-e követni mi szülők, tanárok a jelenlegi generáció virtuális, online tempóját, van-e software és hardware hozzá? A Nemzeti Média és Hírközlési Hatósága tudatos médiafogyasztásra képzett 500 hazai pedagógust, annak érdekében, hogy egy nyelvet beszéljenek a gyerekekkel. Mire számíthatunk a jövőben a világháló tartalom és médiafogyasztásában a gyermekeinknél és az őket tanító pedagógusok körében?
Hol is tartanak a gyerekek?
Egy hazai kutatás szerint – EU Kids online II. – a mai gyerekek nagy része már hat-hét éves korában rendszeres internethasználó lesz, a 10-15 éves korosztálynak pedig ma már több mint kétharmada napi szinten használja az internetet. Szintén ez a kutatás világított rá, hogy a fiatalok közel 70%-a rendelkezik valamely közösségi oldalon legalább egy profillal, és ezeknek több mint fele bárki számára nyilvános, névvel, fényképpel és életkor megjelölésével. Elgondolkodtató, hogy a gyerekek közül minden ötödik számolt be arról, hogy érte zaklatás az interneten keresztül.
Tudatos médiahasználat
A tudatos médiahasználat a felnövekvő generációk számára ma már nélkülözhetetlen. Ennek elsajátításában óriási szerepe van az iskolának, a pedagógusoknak, akik azonban sok esetben még nincsenek felkészülve ezekre a XXI. századi kihívásokra. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hiánypótló kezdeményezésében – az Eruditio Oktatási Zrt. szervezésében – több mint húsz helyszínen lezajlott képzés révén a tanárok alkalmassá válnak arra, hogy a fenti témákat beépítsék az iskolai nevelő-oktató munkába és olyan élményalapú foglalkozásokat tartsanak, amelyek révén fejleszthető a tanulók médiatudatossága. A most befejeződő továbbképzés jóvoltából 500 hazai pedagógus korszerű médiatudatos ismeretekkel gazdagodva kezdheti meg az új tanévet. A 30 órás képzés során a részt vevő tanárok biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismeretekről, a közösségi média szerepéről, ennek mentén kialakult szokásokról tanultak.
Tari Annamária médiaszakértő és pszichológus meglátása szerint: „Az emberek eddig még sosem jutottak ennyi információhoz, mint most, de ennek ellenére nem mondható el, hogy tájékozottabbak lennének. A forráskritika hiánya és a kiélezett verseny oda vezet, hogy nem az számít, igaz-e egy történet, hanem hogy érdekes-e.” A felhígult információk közötti eligazodást, helyes mérlegelését segítette a pedagógusok számára a tudatos médiafogyasztásról szóló tanfolyam, melyről Puskás Elena, a Pesterzsébeti Közgazdasági SZKI angol tanára számol be:
Mit látnak az iskolában, mennyire kap kiemelt szerepet a gyerekek életében az online tér, ezen belül az okos telefon és a közösségi média?
„Mi középiskolánkban szinte kivétel nélkül minden gyereknek van okos telefonja, mindenkinek van netes hozzáférése, ez az életük része. A tanfolyamon ezekkel való együttélést, szabályozást tanultuk. Összességében még az igen konzervatív attitűddel rendelkező kollégák is elfogadták, hogy lehet és kell is használni az okos telefonok szolgáltatásait. Nem szabad fetisizálni a mobiltelefonokat, inkább okosan, az órai tananyagba kell beépíteni azok használatát. Nálam az angol órán már nem a könyvtárból hozzuk fel a dög nehéz szótárakat, hanem egy-egy fordítást, szó jelentését a diákjaim a telefonjukon nézik meg az órán.„
Hogy tudja egy tanár segíteni, befolyásolni a gyerekek tudatos médiafogyasztását? Segíthet-e megvédeni a gyerekeket az internetes zaklatástól?
„Odafigyelés és körültekintés itt is a kulcsszó. Ez a tanár és a szülő felelőssége egyaránt. Nálunk az iskolában három éve vezettük be az e-naplót, online kommunikáció folyik szülők, gyerekek, tanárok között, különböző üzenettartalommal és hozzáféréssel. Ez a napi kapcsolattartást segíti, természetesen az adódó problémákat személyesen oldjuk meg. A tanfolyamon nemcsak a gyerekek médiafogyasztásáról volt szó, hanem a szülői hozzáállásról is tanultunk, pl. hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy nézze meg a szülő, hogy kivel tartja a gyerek a kapcsolatot a facebookon, mert a rohanó világban ez sokszor hetekig ellenőrizetlen marad. Jómagam a diákjaimmal több csatornán tartom a kapcsolatot, zárt csoportban a közösségi médiában, az e-naplón keresztül és itt is figyelem a velük való online történéseket. A diákok már ebben a digitális világban élnek, meg kell ismernünk, mert ez a rendszer is hasznos és jelez, csak figyelnünk kell rá
Miben változtatott az Önök attitűdjén a tanfolyam, milyen ismeretekkel gazdagodtak?
„Szélesebb látókört adott. Bemutatta a közösségi oldalakat és veszélyeiket. Tanulmányoztuk a generációknál eltérő internetes viselkedéskultúrát, a digitális lábnyom fogalmát, beszéltünk az önmagunkról szóló információk tudatos megosztásáról, visszakereséséről, törölhetőségéről, ezeket az ismereteket azóta beépítettem a minden napi tevékenységembe és igen hasznosak. Az iskolánk számítógépes rendszere, a digitális táblák és egyéb eszközök lehetővé teszik a modern kommunikációs csatornák előnyeinek kihasználását, fontos, hogy mi pedagógusok ezt megtanuljuk és jól alkalmazzuk.”
Czunyiné Bertalan Judit, köznevelési államtitkár a Lurdy Ház konferenciatermében több száz igazgató és intézményvezető előtt tartott 2015/2016-os évnyitó beszédében arról is beszélt, hogy tovább fejlesztik a digitális tankönyveket és a diákok digitális eszköztudását. Hamarosan elérhető lesz a Nemzeti Köznevelési Portál is, amit tanárok, diákok és szülők is használhatnak majd.
Kapcsolódó cikk, kutatás:
http://tizperciskola.blog.hu/2015/06/23/tudatosan_es_biztonsagosan_a_digitalis_vilagban
Kapcsolódó cikk:
