Netezők kézikönyve – Interjú Bódi Zoltánnal, az Infoszótár szerzőjével

Az Infószótár igazi különlegesség. Szerzője, Bódi Zoltán nyelvész, a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének főiskolai tanára nemcsak az informatikai szaknyelv szépségét, érdekességeit és kreatív nyelvi megoldásait mutatja be lapjain, hanem megteremti a kapcsolatot is az informatika, a nyelvtudomány és a felhasználók között.

Mindezt egyszerre tudományosan, közérthetően és érdekfeszítő módon teszi, úgy, hogy közben képes megfogni a szakembereket és az átlagembereket is, akiket akár így, akár úgy, felhasználóként összeköt az internet – miközben nem mindig értik, nem mindig jól használják az infokommunikáció közös nyelvét. Az Infoszótár híd a szaknyelv jobb megértéséhez, biztosabb használatához, és híd egymáshoz is – mondja a szakember.

Az Ön neve ismerősen cseng a rádióhallgatók előtt…

A Magyar Rádió Petőfi adóján már az 1990-es évek elején felbukkantam különböző műsorok környékén, de a legrégebben az 1995-ben indított Modem idők című műsornál vagyok állandó közreműködő. A műsor még mindig él, de 2007 óta Netidők a címe.

Hogyan készült az Infoszótár?

Az Infoszótár eredetileg ebben a rádióműsorban az én rovatom. A hetente jelentkező műsorban minden alkalommal terítékre kerül egy informatikai szakkifejezés, melyet hol a szakfolyóiratokból, hol a műsorban feldolgozandó témákból választok ki. Persze figyelek arra, hogy a kifejezések közötti összefüggéseket is bemutassam. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a számítástechnika annyira a köznapi élet részévé vált, hogy a köznyelvben rengeteg olyan kifejezés van, amelyet csak észre kell venni. De ez csak az érem egyik oldala, a másik az, hogy meg is kell érteni. Ezek együtt adták a fő motivációt a könyvhöz.

Van kedvenc szakkifejezése?

Több is van, hisz az évek során szabályosan beleszerettem az információtechnológia nyelvi világába. Az Infoszótár első kifejezése a lammer volt, ami az 1990-es évek végén a magyar nyelvhasználatban is elterjedt. Azt jelenti, hogy ’kezdő felhasználó’, ’ügyetlen, tapasztalatlan’, ’zöldfülű’. Hamar kialakult a rövidített alakja is: láma. Ez igazán vicces forma. Emellett nagy kedvencem az egér, mert annyira szemléletes. De az informatikai veszélyforrások kifejezéskészlete is a kedvenceim közé tartozik, mert kiderül belőle, hogy milyen szép, logikus fogalmi csoportot alkotnak ezek a kifejezések, pl.: vírus, kórokozó, vírusirtó, immunizálás, féreg stb.

Kinek ajánlja az Infoszótárt?

 

Az Infoszótárnak talán az a legnagyobb erénye, hogy hidat képez az informatikusok szaknyelve, a felhasználók és a nyelvtudomány között. A szakkifejezéseket úgy magyarázom meg, hogy hasznos és érdekes legyen az egyszerű felhasználók mellett az informatikusoknak is. A kifejezéskészlet, a szócikkek további nyelvészeti kutatásokra is alkalmasak lehetnek. Az Infoszótárat elsősorban az informatikai eszközöket használó, kíváncsi, a köznapi, megszokott, illetve új jelenségekre rácsodálkozni tudó embereknek ajánlom. Vagyis az információs társadalom minden polgárának hasznos lehet.

Hogy látja, nyelvünkre nem veszélyes a sok idegen szó megjelenése?

Szerintem nem jelentenek veszélyt az idegen kifejezések, inkább gazdagítanak, új jelentéseket, új kultúrát hoznak. Az viszont kétségtelen, hogy manapság az angol globális hatása nagyon jelentős, nagy arányban áramlanak be nyelvünkbe az amerikai angol szavak. Ez sokakat zavarhat, ám mindenki jobban jár, ha beillesztjük, megismerjük, honosítjuk ezeket a szavakat.

Tervezi a szótár folytatását?

Az Infoszótár folyamatosan bővül, hisz a kézirat lezárása óta már rengeteg új kifejezést dolgoztam fel. Minden héten egy új szóval bővül a gyűjteményem. Szeretném, ha bővülne a kiadvány, és elektronikus formában is jó lenne megjelentetni.

Az Infoszótár folyamatos munkát ad, de emellett most az informatikai környezet, az online média konvergens jelenségeit vizsgálom. Azzal foglalkozom, hogy azok az informatikai eszközök, amelyek egyre okosabbak, egyre több mindenre alkalmasak (például az okostelefonok, a táblagépek), hogyan változtatják meg a kommunikációs szokásainkat.

Ön mint főiskolai tanár napi kapcsolatban van a fiatalsággal, mit tapasztal a fiatalok nyelvéről?

– Gyorsan változik, mind a szókincsében, mind a stílusában, mind a hangzásában. A hagyományos presztízstényezők, mint például a helyesírás, az alapvető stilisztikai elvárások egyre nagyobb mértékben relativizálódnak. Egyre több a kreatív nyelvi megoldás, és sok a pillanatnyi divatjelenség. Ám mindemellett humoruk és kreativitásuk megújítja a nyelvünket.

Forrás:  mentormagazin.hu