Zaklatnak a neten? Nyomd a pánikgombot!

 

Ha eddig valaki pedofil, rasszista vagy más jogellenes, kiskorúakra káros anyagot talál az interneten, két hét óta elég egyszerű a dolga: megnyomja a pánikgombot. Hol található? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szeptember 22-én indította el a www.internethotline.hu oldalt, ahol bárkinek lehetősége van bejelentenie a világhálón talált jogellenes, vagy ugyan jogszerű, de a kiskorúak számára káros, veszélyes tartalmakat.

Tehát elérhető egy hivatalos magyar oldal, mely pedofil, rasszista vagy más jogellenes, valamint kiskorúakra káros tartalmak ellen jött létre. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szeptember 22-én indította el a www.internethotline.hu oldalt, ahol bárkinek lehetősége van bejelentést tennie.

Az Internet Hotline-on keresztül az alábbi kategóriákban küldhető bejelentés:

• hozzájárulás nélkül sértő módon közzétett tartalom: visszaélés képmással, videofelvétellel, vagy egyéb személyes adattal;

• pedofília;

• zaklatás az online térben;

• rasszizmus, idegengyűlölet;

• erőszakos tartalmat megjelenítő oldal;

• drogfogyasztásra, vagy egyéb bűncselekményre való csábítás;

• kábítószert kínáló, annak fogyasztásra csábító tartalom;

• terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom;

• adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak;

• egyéb, a kiskorúakra káros, vagy veszélyes tartalom.

 

A Bejelentés aloldalon az egyes kategóriákra kattintva egy adatlap ugrik fel, ahol megadható, hol található a jogellenes vagy káros tartalom. H a a bejelentő jónak látja, megadhatja nevét és e-mail címét, hogy ha szükséges, kapcsolatba léphessenek vele az ügyet vizsgáló NMHH-sok.

A jogos bejelentést követően az NMHH felszólítja a jogellenes tartalmat tároló szerver gazdáját, hogy távolítsa el a kifogásolt tartalmat. A szervertulajdonos és a tartalom feltöltője közt létrejött szerződésekben általában szerepel, hogy a szerveren csak olyan anyagot/honlapot lehet elhelyezni, amely nem tartalmaz jogellenes tartalmat, így a szervertulajdonos a megállapodásra hivatkozva törölheti a kifogásolt elemeket. Abban az esetben, ha a bejelentett jogellenes tartalom kimeríti a bűncselekmény, vagy annak előkészületének fogalmát, az NMHH értesíti a rendőrséget is.

Az Internet Hotline oldalon kiskorúak is leadhatják bejelentéseiket, nincs korhatárhoz kötve a szolgáltatás használata. Bár az oldal magázódása megtévesztő, ám kiderült, csak az egyszerűség kedvéért választották ezt, hogy egységesen szólíthassák meg az oldal látogatóit. A közösségi oldalakon való kapcsolatfelvételt már tegeződve ajánlják.

 

Bár az Internet Hotline már működik és bejelentések is érkeztek az indulása óta, az oldal egyelőre még nem került igazán a köztudatba. Ám folyamatosan bővül tájékoztató, szolgáltató anyagokkal.

 

Nagyon hasznos kezdeményezés viszont, hogy az a jogsértő tartalmak leírása a gyerekeknek is érthetően került megfogalmazásra. Az oldalon egyelőre még meglehetősen más információ van, bár a legfontosabbak felkerültek Várhatóak anyagok a digitális kompetenciákról és a tudatos médiafogyasztásról is.

A szolgáltatásról a diákújságírói egyesület, a DUE Médiahálózat Tallózó című lapjában jelenik majd meg egy cikksorozat, az iskolai edukációs programokról viszont nem sokat hallani.

 

Zárónyilatkozattal fejeződött be a VI. Nemzetközi Médiakonferencia Szeptember 26. és 28. között került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését. Az idei konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan egy 2000 fős – 13-17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indult, amelyet kvalitatív kutatások egészítettek ki. Kósa Éva, pszichológus és László Miklós, szociológus vezetésével a fiatalok médiahasználatáról készült felmérés alapján az alábbiak mondhatók el: A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb, mint 50 könyvvel rendelkezik. László Miklós elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik. A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak. László Miklós hangsúlyozta, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban. A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón, tette hozzá.

 

 

 

 

SZS