Ne maradjanak kimondatlanok a legfontosabb tanácsok!

Amikor Ön gyermek volt, vágyott-e arra, hogy egy felnőttől, például a szüleitől őszinte válaszokat kapjon a felnőtté válással kapcsolatos kérdéseire? Hogy túlessen a kínos, a szexualitással kapcsolatos beszélgetéseken, vagy hogy szert tegyen azokra az ismeretekre, melyekről tudta, hogy szükségesek a helyes döntéseihez? Most Ön van szülői szerepben, és valaki arra vár, hogy ugyanazokra a kérdésekre most Ön válaszoljon!

Amikor Ön gyermek volt, vágyott-e arra, hogy egy felnőttől, például a szüleitől őszinte válaszokat kapjon a felnőtté válással kapcsolatos kérdéseire? Hogy túlessen a kínos, a szexualitással kapcsolatos beszélgetéseken, vagy hogy szert tegyen azokra az ismeretekre, melyekről tudta, hogy szükségesek a helyes döntéseihez? Most Ön van szülői szerepben, és valaki arra vár, hogy ugyanazokra a kérdésekre most Ön válaszoljon!

Manapság, amikor sokat hallunk tizenéves kori szexuális kísérletezésről, nem kívánt terhességekről, szexuális úton terjedő betegségekről és szexuális zaklatásokról, hajlamosak vagyunk arra, hogy a szexualitásnak csak a negatív oldalait hangsúlyozzuk, amikor gyermekeinkkel beszélgetünk. A szexualitásnak jó néhány pozitív oldala is létezik, aki pedig egészséges, az szexuális téren felelősségteljes felnőtté válik.

A 2-7 év közötti gyermekek akkor kezdenek a szexualitással kapcsolatosan kérdezni, ha úgy érzik, hogy kérdéseiket szívesen fogadják. Amint a gyermek elkezd magától kérdéseket feltenni. Az alábbiakban néhány olyan tippet talál, melyek segíthetnek megválaszolni a kérdéseket, és tovább erősítik a kommunikáció folytonosságát.

 

1. Próbálja meg kideríteni, hogy mi is az, amit a gyermek igazából tudni szeretne, és hogy mennyi az ezzel kapcsolatos, már meglévő ismerete! Erre az egyik legjobb módszer az, ha megkérdezi a gyermektől, hogy szerinte mi az adott válasz az adott kérdésre.

2. Olyan részletességgel beszéljen a témáról, mely Ön szerint a gyermek korának megfelelő!

3. Gondolja végig, hogy milyen fontos elemeket kellene a válasznak tartalmaznia! Foglalja ezeket a mondandójába, de amennyire lehetséges, fogja rövidre!

Íme egy példa az első három tippre:

Feltételezzük, hogy a négyéves kisfia a következő kérdést teszi fel: „Anyu, miért kemény néha a fütyim?” Ezután kérdezze meg a kisfiát, hogy mit gondol, miért? Mire ő azt mondja: „Nem tudom, lehet, hogy eltörött, mert megdobtak ott labdával.” A válasza elárulja, hogy nem igazán arra kíváncsi, hogy hogyan is megy végbe az erekció folyamata. Csupán a miatt aggódik, hogy a testének egy része megfelelően működik-e. A kérdésre a válasz a következő lehet: „A fütyivel ez időnként megtörténik, és ennek sokféle oka lehet. A fütyiddel minden rendben van.”

4. Válaszolja meg a kérdéseket mindaddig, türelmesen, amíg a gyermek magától úgy gondolja, hogy egyelőre nincs több kérdése!

5. Hallgassa figyelmesen, és mutasson érdeklődést! Nézzen gyermekére, miközben válaszol! Mondja el neki, hogy mennyire örül, hogy Önt kérdezi erről! Ezzel bátorítani fogja, hogy a jövőben is még több kérdést tegyen fel, amely segíteni fogja a gyermeket a saját önbecsülésének erősítésében.

6. Legyen őszinte! Még egy nagyon kicsi gyermeknek sem biztos, hogy jó ötlet azt mondani, hogy a szomszédék kisbabáját a gólya hozta. Amikor a gyermek rájön az igazságra, nem biztos, hogy bízni fog abban, hogy Ön más kérdésekre az igazat fogja mondani, vagy esetleg azt is gondolhatja, hogy Ön nem is tudja az igazságot. Ha valóban nem tudja a kérdésre a választ, akkor vallja be ezt őszintén a gyermeknek, és ígérje meg, hogy utána jár a dolognak, és visszatér a témára.

7. Foglalja bele a válaszokba az Ön számára fontos értékrendet! Ha a gyermek azt kérdezi, hogy mit jelent egy adott szó, amit hallott, de Ön nem szeretné, ha a gyermeke ezt a szót használná, tudassa ezt a gyermekkel, és magyarázza el, hogy miért!

8. Szakítson időt a beszélgetésekre! Próbálja meg azonnal megválaszolni a gyermek kérdéseit, amint azok felmerülnek! Amennyiben a gyermek túl gyakran érzi azt, hogy Ön túlságosan elfoglalt, abba fogja hagyni a kérdezősködést.

9. Gondolkodjon a gyermek fejével: próbálja meg az ő szemszögéből nézni a dolgokat! A kisgyermekek még nem képesek megérteni olyan felnőtt érzelmeket, mint például a szenvedély, a hűség, vagy egyéb hasonló érzelmek. Kérdéseikre egyszerű, úgymond „hogyan és miért” válaszokat várnak.

10. Őrizze meg a humorérzékét! Bár a téma komoly, de ez nem zárja ki, hogy a beszélgetés közben jól szórakozzanak.

11. Ahogyan válaszol, az legalább olyan fontos, mint az, hogy mit gondol! A gyermek emlékezni fog a mosolyára, a gyors ölelésre, és a bátorító hangnemre azután is, hogy a konkrét szavakat már rég elfelejtette!

Józsa Erika – ifjúsági védőnő