Média hatása a gyermekekre – közös nyilatkozat

 

Szeptember 25. és 27. között rendezték meg a Balatonalmádiban a VII. Nemzetközi Médiakonferenciát. A média gyerekere és fiatalokra gyakorolt hatását vizsgáló szakmai rendezvény lehetőséget adott arra, hogy megvitassák: hogyan befolyásolják az elektronikus és a nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok, valamint a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.

A VII. Média Hatása a Gyermekekre és Fiatalokra elnevezésű nemzetközi médiakonferencia egy közös nyilatkozat elfogadásával zárult.Ebben a  Konferencia résztvevői megállapítják, hogy:

1. A gyermekek és fiatalok egyre korábbi életkorban kezdik használni a digitális eszközöket. Az intenzív felhasználók nyitottabbak az új lehetőségek, technológiák iránt. A gyermekek és fiatalok védelme ezért fontosabb, mint valaha.

2. A szülők változatlanul csak kevéssé vesznek részt a gyermekek médiahasználatában, az érdemi szülői jelenlét e tekintetben továbbra is hiányzik. A kortárs kapcsolatok jelentősége viszont egyre nő.

3. A kutatások szerint már a 13-17 évesek gondolkodása is társadalmilag kötött, egyre meghatározóbbakká válnak a „leszakadók” és a „perspektíva előtt állók” közötti különbségek.

4. A felmérések azt mutatják, hogy a gyermekek és fiatalok döntő többsége pozitívan látja a jövőjét. Ugyanakkor egyre inkább növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik kritikusnak látják az ország helyzetét, ezért jövőjük érdekében el tudják képzelni, hogy külföldön vállaljanak munkát.

5. Fontos és kedvező lépés, hogy az M2 gyerek- és ifjúsági csatornává alakult, és elindult a médiatudatosságot fejlesztő Bűvösvölgy oktatóközpont.

A fentiekre tekintettel a Konferencia résztvevői

a) Fontosnak tartják a gyermekek és fiatalok médiahasználatára vonatkozó kutatások folytatását. E kutatásoknak a média veszélyein túl ki kell terjednie az adott életkor értelmi fejlettségén alapuló feldolgozás sajátosságaira is.

b) Szükségesnek tartják, hogy a szülők sokkal nagyobb mértékben vegyenek részt a gyermekek médiahasználatában. Felkérik az államot és a szolgáltatókat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az ezt segítő tájékoztatásra és oktatásra.

c) Kedvező fejleménynek tartják, hogy az iskolai oktatásban megnőtt a médiával foglalkozó ismeretek súlya. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezek körét tovább kell bővíteni, mert az oktatás jelenleg főként csupán az internetbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókra korlátozódik

d) Fontosnak tartják, hogy az oktatás keretében a gyermekeket és fiatalokat a kiberbiztonság mellett a közösségi oldalak használatára, illetve a médiahasználat etikai kérdéseire és viselkedéskultúrájára is tanítsák. Javasolják, hogy az erkölcstan vagy az osztályfőnöki órák kötelező tananyagába ez a kérdéskör is kerüljön bele. Hangsúlyozzák emellett a mentálhigiénés eszközök alkalmazásának fontosságát is.

e) Szükségesnek tartják, hogy a médiával kapcsolatos ismeretek kellő súllyal jelenjenek meg a pedagógusképzésben és továbbképzésben.

f) Felhívják a figyelmet arra, hogy a most zajló digitális forradalom különösen sok lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok felzárkóztatására. Felhívják az állami és piaci szereplőket arra, hogy találják meg és hatékonyan használják ki ezeket a lehetőségeket, és – egyebek mellett az internetelérés és az eszközellátottság javításával – segítsék a leszakadó csoportokat abban, hogy a digitális technológiák elterjedésének nyerteseivé válhassanak.

g) Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján javasolják a korhatár-besorolások további differenciálását, a 14 éven aluliaknak nem ajánlott kategória beemelését a kategóriák közé. E mellett hangsúlyozzák, hogy további lépéseket kell tenni a korhatár-besorolás rendszerének minél szélesebb körű megismertetésére annak érdekében, hogy a szülők az eddigieknél jobban támaszkodhassanak e rendszerre.

h) Fontosnak tartják, hogy a Duna World műsorstruktúrájában hangsúlyosan jelenjenek meg az olyan igényes gyermekműsorok, amelyek segítik a világban szórványként élő magyar családok gyerekei identitásának megőrzését.

i) Fontosnak tartják, hogy az állami intézmények, az iparági szereplők és civil szervezetek a gyermekek és fiatalok védelmében tett lépéseiket összehangolják, így javítva azok hatékonyságát.

j) Üdvözölve azokat a lépéseket, amelyeket a közszolgálati média eddig ennek érdekében tett, felkérik az MTVA-t, nyújtson egyre több támogatást, hogy erősödjék a közmédia kapcsolata a gyermekekkel, fiatalokkal és szüleikkel. Az, hogy a közszolgálati média a gyermekek és a fiatalok körében ismert és kedvelt legyen, a mai közszolgálat előtt álló egyik legfontosabb kihívás.

 

Balatonalmádi, 2013. szeptember 27.

A „Média hatása a gyermekekre és fiatalokra”
konferencia résztvevői