Megmentettük Táncsics Mihályt!
Pontosan ez a mondat hangzott el a kicsi lányom szájából, mikor boldogan hazaérkezett a március 15-i iskolai ünnepélyről. Hogy leesett-e az állam? Igen, hiszen ez volt az első szervezett, versekkel, tényekkel is megtámogatott ünnepe. De vajon mit ért meg a gyerek az ünnepből? Hogyan magyarázzuk el a több mint százötven évvel történteket, vagy épp az ötven évvel ezelőtti történelmünket?
Csak rá ne görcsöljünk
A legjobb, ha nem magyarázunk semmit! Ne kezdjünk bele egy komplett történelem órába, mert már ott beletörik a bicskánk, hogy mi az a Monarchia, ki volt Petőfi, s akkor még Kossuthról és Haynauról nem beszéltünk. S, hogy hogy kerül a képbe Táncsics Mihály? Konkrétan a mi iskolánkban az egyik teremből kimentették, mely a börtönt szimbolizálta. A mentés is egyszerű volt, feladatokat kellett megoldani. S, hogy vajon tudja-e a hétévesem, hogy ki volt Táncsics Mihály? Nem hiszem, viszont a nevét lelkesen mondogatja. Azt mondja, tetszik neki. S még azt az információt is hazahozta, hogy ma is meg lehet nézni, hogy hova volt bebörtönözve Táncsics, igaz már azóta megbarnult a rács rajta.
Barkácsoljunk forradalmat
Az 1848-as forradalom üzenete a gyerekek körében inkább a papír ragasztása, színezése képében marad meg. Csákót hajtogatni talán a legkönnyebb, de a profibbak már készíthetnek huszár sisakot is! S, hogy a lányok se maradjanak le semmiről, nekik érdemes kis nemzeti színű pántlikával díszített pártát készíteni, vagy karkötőt fonni. A legjobb persze mégiscsak az, ha találkozhatnak igazi huszárokkal, akik lovon közlekednek, s ha még műsort is láthatunk hozzá, akkor valóban teljes lesz az élmény. – a legjobb program ehhez itt olvasható: Huszártábor, vesszőparipa és bajuszmustra a Skanzenben
48-as örökségünk dalainkban
A március idusán tartott ünnepünk egyik legszebb vonzata a hozzá tartozó dalok. Nincs olyan gyerek, aki ne énekelné dagadó mellel, büszkén, hangosan, hogy „Kossuth Lajos azt üzente”. Szerintem fontos, hogy megéljék a gyerekek ezeket a dallamokat, szövegeket, s ebbe az is „belefér”, hogy viccesen átírják, s más szöveggel énekeljék. A legjobban azt szeretem, hogy ezeket a dalokat szinte mindenki kívülről fújja az országban. Mindannyian tudjuk, hogy „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva”, s azt is, hogy „Fel, fel vitézek, a csatára”. S, akkor még Petőfi Sándor: Nemzeti dal. c verséről nem is beszéltem. Amelyet a lányom szintén boldogan skandált, kedvenc sorát még hangosan kiabálva: rabok legyünk, vagy szabadok – valamit tudott ez a Petőfi!
AK
Csákó, huszár, párta:
Még van néhány nap, hogy elkészítsünk néhány ünnepi kelléket, amilyent az alábbi remek oldalakon találtunk, és ahonnan cikkünk képeit felhasználtuk:
:http://kossuthsuli.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1188943
http://www.djm.hu/neked-szol/jatekter/papirhuszar-keszitese.html
http://csakkreativan.blogspot.hu/2014/03/partak-az-1848-marcius-15-i-musorhoz.html
