A passzív dohányzás veszélyei
Passzív dohányzás során a nem dohányzó személy az oldalirányú füst által kibocsátott dohánytermékeket lélegzi be. Ez többek között széndioxidot és más égéstermékeket tartalmaz.
A cigarettafüst belélegzése során több, mint 2500 féle vegyi anyagnak van szervezetünk kitéve, mint például kadmium, formaldehid, benzol, pirén, ólom, nitrózaminok és ammónia. A dohányosok nagy százaléka nincs tisztában az előbb említett anyagok veszélyeivel. A kadmium és az ólom nehéz fémek, a benzol pedig a festékgyártásban, gyógyszergyártásban is használatos anyag, amely erősen karcinogén, vagyis rákkeltő hatású.
De ha nem is veszünk el a kémiai részletekben, elég csak arra gondolni, hogy a belélegzett füst milyen káros a gyermekek számára. Összefüggésbe hozták különböző allergiák, asztma, és a rák előfordulásával is. A terhesség során születési rendellenességeket, kis súllyal való születést eredményezhet, valamint hirtelen csecsemőhalál léphet fel. Statisztikai számítások szerint a gyerekek közel 60%-a van kitéve passzív dohányzásnak 3 és 11 éves kor között.
Mit jelent a harmadlagos belégzés?
Létezik, egy még kevésbé ismert, úgy nevezett harmadlagos belégzés, amikor a dohányfüst által átitatódott ruhákkal, ágyneműkkel, bútorokkal és egyéb tárgyakkal kerül az illető kapcsolatba. Az így bekerült mérgező anyagok idővel felhalmozódnak, és nehezen tisztíthatóak. Biztos, és alátámasztott ismeretekkel még nem rendelkeznek e témában, de ma is vizsgálatok folynak, hogy a dohányfüst által bekerült toxinok milyen kölcsönhatásba lépnek a szövetekben lévő egyéb anyagokkal, illetve, hogy mekkora a veszély faktoruk.
Mit tehetünk gyermekeink védelméért?
Amennyiben ez nem lehetséges, egy-két szabályt muszáj betartanunk. Zárt helységekben, mint például az otthonunk vagy az autónk, sosem szabad rágyújtani. Ne hagyatkozzunk a különböző keringető és szellőztető rendszerekre, mert azok bármennyire is hasznosak, nem erre lettek kitalálva, nem tudják produktívan eltávolítani a cigarettázás égéstermékeit.
Soha ne gyújtsunk rá gyermekek jelenlétében, főleg nem zárt helységekben. A szabadban, kis távolságot tartva minimális a kockázat, de a legbiztonságosabb, ha a közvetlen környezetükben nem kísérletezünk ezzel.
Dohányzás után alaposan mossunk kezet, még mielőtt foglalkozni kezdenénk gyermekeinkkel. Nem kíván sok időt ez az óvintézkedés, de annál fontosabb, hogy betartsuk. Ez természetesen nem csak a szülőkre vonatkozik, hanem a nagyszülőkre, barátokra, bébiszitterre, és tulajdonképpen mindenkire, aki gyerekekkel lép kapcsolatba. Vigyázzunk rájuk, mert a felnőttek káros szenvedélye nem befolyásolhatja a felnövő nemzedék egészségét.
forrás: kicsisziv.hu
