Bors néni, háromszáz!

 

Háromszázadik előadásán van túl a Bors néni és egy cseppet sem “öregszik”. A Novák János által rendezett, mára kultikussá vált verses-dalos előadás még Dajka Margittal a főszerepben az Egyetemi Színpadról indult hódító útjára. Később bemutatták az ország több színházában, s Molnár Piroska főszereplésével 1994 óta játsszák a Jókai téren.

 

Meséből színdarab

Az egész úgy kezdődött, hogy mikor megjelent Nemes Nagy Ágnes könyve, Novák János Horváth Péterrel együtt kereste fel Dajka Margitot, mert úgy érezte, csak akkor érdemes színpadra állítani a mesét, ha ő lesz Bors néni. Nemsokára Nemes Nagy Ágnes is rábólintott Novák János színpadi adaptációjára, teljes szabadságot adva az alkotóknak. Az első legendás előadásban szerepelt: Kútvölgyi Erzsébet, Verebes István és számos zenész, így született meg 1980-ban az Egyetemi Színpadon az ősbemutató. Később a Bors néni országszerte ismertté vált, köszönhető a sok televíziós majd rádiós felvételeknek.

Új korszak

Később új szereplőkkel, új bemutatóval újra bemutatták a Bors nénit, ekkor 1984-et írtunk, s azóta a Jókai téren folyamatosan színen van a darab. Dajka Margit méltó utóda lett Molnár Piroska, akivel idén 300-dik alkalommal lesz látható a ma már klasszikus darab. Az ő alakítása varázsolja el nézőinket, az ő születésnapjára készülnek a gyerekek és a színész, – zenész társak.

 

Születésnapot születésnapra

„Jövőre húszesztendős lesz a Kolibri. Számos tervvel, ötlettel készülünk a jubileumi évad megrendezésére, a közönséggel egész szezonra szóló közös ünneplésre – meséli az igazgató. – Háromszáz teltházas előadásán már a második, harmadik generáció nő fel. Igazán szép ajándék lenne, ha jövőre végre elkészülhetne és megjelenhetne a produkció videofelvétele. Hiszen a Bors néni végigkísérte a színház növekedésének történetét, s mára szinte összeforrt a Kolibri nevével.”

 

Gesztenyegyerekek történetei

Kippkopp történetei már régóta színpadon is olyan sikeresek, mint a könyvek lapjain. Sőt a Kolibri Színház színpadán nemrég Kippkopp gyerekei is meghódítják a nézőket. Az új bemutató a csecsemőszínház új darabja, ahová a négy éveseknél fiatalabb nézőket is szívesen látnak.

Magyarországon 2005-ben születtek meg az első csecsemőszínházi darabok, amelyek újragondolásra késztették az addig axiómaként elfogadott nézetet: öt évesnél kisebb gyerekeket nem szabad színházba vinni, mert nem köti le őket a produkció. Az éles fény- és hangváltások kerülésével, az elmélyült szemlélődésre lehetőséget nyújtó tempóval, és időtartamuk 25-30 perces maximalizálásával az előadások a négy évesnél kisebbeknek is megadják a művészi érték és szórakozás együttes élményét.

Marék Veronika örökérvényű meséje már tavaly meghódította a kicsik szívét, s most folytatásként itt vannak Kippkopp gyerekei. A történetben nem sokkal azután, hogy a két gesztenyefigura igazi szülővé válik, az erdei patak egy esőzés miatt megárad, és elviszi az újdonsült család otthonát. Kippkoppék a nagy ijedtség elmúltával biztonságba helyezik az öt kis kipikopit, és elindulnak új lakást keresni. „Ennek a műfajnak épp az a varázsa, hogy megmutatja, hogyan tud ugyanaz a tárgy hinta vagy domb, máskor meg asztal lenni. A Kolibri Fészek családias tere jó közeg az ilyen előadások számára, amelyekben a báb és a díszlet is él, mindkettő képes az átváltozásra. Ezt a fajta színházat a kisgyerekek azért szeretik, mert közel áll mindennapi játékukhoz – fűzi hozzá Tisza Bea, a darab rendezője.”

 

Marék Veronika az ötvenes években kezdte pályafutását. Népszerű meséi mellett írt bábjátékokat, tévé- és rádiójátékokat, filmforgatókönyveket is. Művei megjelentek németül, angolul, spanyolul, lengyelül, románul, szerbül, koreaiul és japánul. Itthon a Richly Zsolt rendezésében készült Kockásfülű nyúl című rajzfilmsorozat tette országszerte ismertté. Mesekönyveit grafikusként ma is maga illusztrálja. Hét részes Kippkopp sorozatának első kötetét 1980-ban adták ki.

Almásy Katalin