Honnan tudom, hogy gyermekem gluténérzékeny?
Tudod, hogy mit jelent ez a betegség? Most megtudhatod mik azok a jelek, amelyek gluténérzékenységre utalhatnak!
Honnan tudom, hogy gyermekem gluténérzékeny?
Ezt a betegséget sok esetben helytelenül “lisztérzékenységnek” hívják. Azért nem helyes az elnevezés, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén, nem csak a gabonafélékben fordul elő.
Általában a betegség a búza, rozs és árpa fogyasztása nyomán kialakuló bélnyálkahártya elváltozás. A glutén egy fehérje, melyet a beteg szervezete nem tud megemészteni, ami emiatt károsítja a vékonybél falát. Így különféle vitaminok és ásványok felszívódását is gátolja, melynek következtében hiánybetegség alakul ki.
Érdekesség, hogy a búza egyike annak a 8 féle ételnek, melyre a legtöbben allergiásak: tehéntej, tojás, szója, mogyoró, dió, hal és a kagyló. Ha kisbabánk allergiás ezek közül valamelyikre, akkor valószínűleg az étel elfogyasztása után nem sokkal fizikai tünetek is jelentkeznek, mint például csalánkiütés vagy duzzanat a bőrön.
A gyerekek ilyen esetben általában hasi fájdalomra panaszkodnak, rossz a közérzetük, és egy idő után vérszegénység is kialakulhat, hiszen a vas nem képes felszívódni a bélrendszerből.
Sok esetben hasmenés léphet fel, valamint piros foltok a bőrön, csalánkiütés vagy egyéb duzzanatok a testen.
A klasszikus tünetek azonban sajnos nem mindenkinél erőteljesek, így a legtöbb gluténérzékeny nem is tudja, hogy beteg. (Magyarországon minden 1000 emberből kb.10 gluténérzékeny, de csak 2 tud róla.)
Autoimmun betegség
Azokat a megbetegedéseket, melyek során a szervezet valamely saját alkotórésze ellen fordul, autoimmun betegségnek nevezzük. Ezek közül is több verziót különböztethetünk meg. Van olyan fajtája is, amely nem csak egy szervet vagy szervcsoport érint, hanem globálisan a szervezetet. Mostanság a gluténérzékenységet is ide sorolják.
A legtöbb esetben az autoimmun folyamat nem állítható meg, ezért a betegség nem gyógyítható. A tünetek enyhítésére, a folyamat lassítására alkalmaznak gyógyszereket. A gluténérzékeny emberekben a folyamat fő helyszíne a vékonybél, annak is inkább a kezdeti szakasza.
Normális esetben a vékonybél belső felszínén található bélbolyhok felületet biztosítanak a tápanyagok maradéktalan felszívódásához. Egészséges esetben itt zajlik a tejcukor bontása is. Ha viszont a bélbolyhok károsodnak, úgy nem tudják ellátni a feladatukat, így a tejcukor lebontását a bélrendszerben élő baktériumok hajtják végre, melynek következtében jelentkezhet a már fentebb említett hasi fájdalom, puffadás, erőteljes gázképződés, hasmenés.
Bár az eddig leírt tünetek alapján a betegség komolynak is tekinthető, de azért nem kell tőle nagyon félni. Az összes autoimmunként kezelt betegség közül ez az egyetlen, amelyet diétával szinten lehet tartani egy egész életen át.
Ha a gluténérzékenységet időben felfedezik, és a beteg szigorú diétát tart, minden szempontból egészséges és teljes életet élhet. Ehhez persze az is szükséges, hogy hátralévő életének minden napján odafigyeljen az étkezésre. Ám ezért a kellemetlenségért cserébe megszabadulhat az összes tünetétől, amelyek ilyen módon nem gátolják tovább semmiben.
Gyerekek esetében egy darabig a szülő feladata, hogy koordinálja az eseményeket, de egy bizonyos kor felett már a kicsiknek is meg kell tanulniuk kezelni a betegségüket. Az étrend összeállításához dietetikus szakember segítségét kell kérni, aki pontosan meg tudja mondani, hogy mit szabad fogyasztania a gyereknek, és mi az amit nem.
A gluténérzékenységnek világnapja is van, melyet minden év Májusának harmadik Vasárnapján tartanak.
Forrás:
http://www.kicsisziv.hu/cikkek/honnan-tudom-hogy-gyermekem-glutenerzekeny